"Magyarnak lenni" nem feltétlenül genetikai kérdés. Gondoljunk csak az Arad-i 13-ra. Sokuk nem rendelkezett magyar felmenőkkel, mégis azért haltak meg ami magyar. Tehát nem az a kérdés, hogy honnan jöttél, hanem az, hogy mit teszel! Itt, ebben a blogban azt boncolgatom, hogy mik lehetnek azok az értékek, amelyek mentén haladva "jó" magyarként élhetjük életünket. Annál is inkább mert feladatunk az egész világgal szemben megőrízni, majd hozzátenni a világ működéséhez azt az értéket amit magyarságunk őriz, képvisel! Éppen úgy mint ahogyan az emberi tesben sincs felesleges szerv, a világban sincs felesleges nép. Mindannyiunk egysége adja a világ teljességét! Járuljunk mi is hozzá a teljességhez, magyarságunkkal! Érdeklődjünk, vizsgálójdunk, őrízzük meg a magyar hagyományt, mert nélküle szegényebb lesz a világ!
ÁLDOTT KARÁCSONYT ! Akinek még módjában van népszerűsítse a rendezvényt, hogy minnél többen legyünk ! Köszönjük ! Egy kis kedvcsináló: http://www.youtube.com/watch?v=uocbOjsiJGQ IV. SZENT KORONA KONFERENCIA SZENT KORONA és KERESZTÉNYSÉG 2009. DECEMBER 27-28-29. A BELÉPÉS MIND A HÁROM NAPRA DÍJTALAN! Szervezők:
SZENT KORONA ORSZÁGÁÉRT ALAPÍTVÁNY és a SZENT LÁSZLÓ AKADÉMIA
Médiatámogatók:
SZENT KORONA RÁDIÓ és a SZENT KORONA TELEVÍZIÓ www.szentkoronaradio.comwww.szentkoronatv.hu
ELŐADÁSOK 2009. DECEMBER 27. 14-21 óráig 14.00-14.15 - MEGNYITÓ: DR. MEDVIGY ENDRE /Szent László Akadémia/ és
DR. VARGA TIBOR /Szent Korona Országáért Alapítvány -elnök/
14.15-15.25 - GÁL PÉTER JÓZSEF : Korona mondák és koronás népszokások
15.30-16.40
MEGEMLÉKEZÉS DR. ZACHAR JÓZSEF PROFESSZOR ÚRRÓL
SZÜNET
17.00-18.10 -DR. LIMBACHER GÁBOR: Parasztból magyar, s így nemes.
Népi Szent Korona- és címerhasználat.
SZÜNET
18.30-19.40 -DR. BAKAY KORNÉL: Koronázások a keresztény szertartás szerint
SZÜNET
19.50-21.00 -DR. TÓTH ZOLTÁN JÓZSEF: A Szent Korona tan és a közelmúlt történései 2009. DECEMBER 28. 14-21 óráig 14.00-14.15 -BEVEZETŐ: DR. VARGA TIBOR /Szent Korona Országáért Alapítvány- elnök/
14.15-15.25 -HARANGOZÓ IMRE: Szent Királyok -Ortodox freskók. A hungarus tuda emlékei a középkori a ortodox templomokban.
15.30 -16.40 -BALCZÓ ANDRÁS: Beszélgetés a kereszténységről - beszélgetőtárs: VARGA TIBOR
SZÜNET
17.00-18.10 -DR. NAGYMIHÁLYI GÉZA: A Krisztus ábrázolások eredete és szellemi háttere a keresztény Keleten.
SZÜNET
18.30-19.40 â013DR.VARGA TIBOR: â01EA kis Krisztus aranyalma....â01D Az apostoli királyság keresztény hagyományai
SZÜNET
19.50-21.00 â013 MOLNÁR V. JÓZSEF: Jézus Urunk és a magyar Szent Korona NEMZETI ROCKNAP DECEMBER 29. 16-22 óráig Ezt a napot azért hoztuk létre, hogy a rockzene segítségével, a fiatalokat megismertessük
az IGAZ TÖRTÉNELMÜNKEL és a rock nap kapcsán becsábítsuk őket előadásokra is ! Ezért kérjük ahol tudja népszerűsítse a rendezvényt ! Köszönjük ! H 599 nemzeti rockzenekar koncertje NAPVÁGÁS nemzeti rockzenekar koncertje
CSEPIN PÉTER és ZSOLNAI GÁBOR XVI. századi végvári vitézek Az ARANYEMBERTŐL - VÁRPALOTÁIG
Képes beszámoló a KAZAHSZTÁNI útjukról, amit őseink iránti tiszteletből lóháton tettek meg.
Helyszín: MAGYAROK HÁZA - SZÉCHENYI TEREM
Bp. V. ker. Semmelweis u. 1-3.
A SZENT KORONA ORSZÁGÁÉRT ALAPÍTVÁNYT NEM ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ÉSPÁLYÁZATOK, HANEM AZ EMBEREK NEMZETÜNK IRÁNT ÉRZETT SZERETETE TARTJA FENN! További információ:
Honlap: www.szentkoronaországa.huE-mail: level@szentkoronaorszaga.hu Telefon : 06-30-389-3091 A PLAKÁT és a kétoldalas SZÓRÓLAP a honlapról letőlthető, KÉRJÜK TERJESSZE !
November 11 (11:11). Márton nap. Libát eszünk és újbort iszunk. A jövőben várt jólétünkért áldozunk. Kellemes, vidám áldozat ez, a hun királyfiból lett püspök, Franciaország védőszentjének az ünnepén.
Nekünk magyaroknak, különösen fontos ez az ünnep, hiszen Szent Mártont akár az első magyar Szent Királynak is nevezhetjük. Bár földi királlyá nem avatják, de lehetősége lett volna rá. Mégis az Istent, a kereszténységet választja. Fegyvertelenül megy át az ellenség sorain, katona korában, és fél köpenyét adja a koldusnak, akinek arcából ,végül Krisztus tekint vissza rá.
Ez a nap az örömteli áldozaté, és egyben az adventi böjt kezdete is. Innentől, egészen a Szent Éjig böjtölünk. Szerdán, pénteken és szombaton. Ugyan a péntek nálunk egész évben böjtös, mégis ilyenkor is szerepet kap, mint áldozati nap. Ezt a böjti időszakot a várakozás tölti ki. Várjuk a csodás születést. Várjuk, hogy megszülessen a fénnyel együtt a remény. A remény, hogy lesz feltámadás.
Mint tudjuk az év legsötétebb pár napja a december 21-22-23-24. Mintha megállna az idő, a sötétség besűrűsödik. Mire megindul valami, amikor felkél az első hosszabb nap, 25-re virradóra, megszületik a Jézus Krisztus, aki elhozza számunkra a reményt. Általa születik remény a szívünkbe, hogy a mi világunkban éppen úgy lesz feltámadás, mint a természetben.
Karácsony, a remény születésének az ünnepe. Fényünnep. Őseink ilyenkor reptették először a vadászatra szánt sólymokat. Kerecsen és vándor sólymokat. KERECSEN – KARÁCSONY. Hagyományunk TUR-UL-LU madara, a szent sólyom - a kisebbik fény - a fény fia – Krisztus. Megszületik és mutatja az utat az idők végezetéig.
Várakozzunk, böjttel, tisztulással és karácsonykor engedjük megszületni szívünkben a reményt a feltámadásra! Befelé figyeléssel, elcsendesedéssel tarkított adventet – várakozást kívánok, karácsonyi újjászületéssel, útmutatásra készülve.
Találkozzunk, december 20-án, Dobogókőn, egy napfordulós szerre, 15 órakor a Zsindelyesnél.
Eltelt egy év. 2008-ban az oskolásokkal napfordulós ünnepet tartottunk. Nagyszerűen sikerült. Így megcsináltuk Húsvétkor a határkerülést. Sőt Márton napi és disznótoros lakomát is ültünk.
2009 december 20-án pedig újra napfordulós ünnepi szert tartunk Dobogókőn, a Zsindelyesnél.
15 óra körül találkozunk, a Zsindelyesnél.
Mondok pár gondolatot, adventről, karácsonyról.
Tűzrakás.
(A mondandóm után és a tűz előtt, étkezés a Zsindelyesben, az étellel kapcsolatban érdeklődni lehet a dobogoko@gmail.com címen Lőrincz Lászlónál)
A tűz mellett, rövid ima, pár gondolat a Hagyatékból, majd zenélés, éneklés következik.
Íme, az ima, ha valaki velünk szeretné mondani:
Magyar Miatyánk
Urunk Istenünk, Mennyei Atyánk,
Áldott legyen a Te neved!
Mert eljött már a Te országod,
Mivelünk és mibennünk.
És tudjuk, hogy bántódásunk nem eshetik többé,
Mert megszabadítottál minket,
És erőt adtál az élethez,
Amely Téged dicsér Urunk,
Örökkön örökké! Ámen
Valószínűleg elhangzik még az Üdvözlégy is, a bűnös szó kihagyásával:
„Imádkozzál érettünk … most és halálunk óráján, Ámen”
„A gyávaság forrása, hogy az emberek nem tudják elképzelni a rossznál még rosszabbat.” - Örkény István
Mit jelent ez a gondolat. Bizonyos elmélet szerint az ember kétféle módon hoz döntéseket az életében. A szeretet mentén, vagy a félelem mentén.
A szeretet mentén hozott döntés viszonylag könnyen értelmezhető. Abban az esetben hozunk szeretetből döntést, ha az jó érzéssel tölt el minket. Ha nincsenek szorongó érzéseink, félelmeink a döntéssel, az eredménnyel kapcsolatban, akkor sem, ha a döntés kimenetele bizonytalan.
A félelem alapján hozott döntésről szól maga az idézet. A félelemből jövő döntés, gyávaságból ered. Ez az állapot, amiben az ember ilyenkor van, egy rossz állapot. Olyan, amiben az ember nem érzi jól magát. Azt hiszi, a helyzet már nem lehet rosszabb és mivel ezt a mostanit bírja, ezért nem a változás mellett dönt. („Ezt még kipróbálom, rosszabb már úgy sem lehet.” – „Ha most sem sikerül, majd akkor változtatok.” – hangzik az indok. Minden olyan esetben, ahol nem akarunk változtatni, mert egy elv, vagy gondolat, amiről nem akarunk lemondani, köt minket. Igaz, mindig van egy újabb lehetőség, csak egy nehezebb helyzetből kell felállni, egy nehezebb helyzetet kell megoldani. Vajon ha most sem sikerül, akkor később honnan veszünk erőt hozzá? Írtam erről a reménytelen szerelemmel kapcsolatos írásomban is.) Jobbnak ítéli meg a biztos rosszat, a bizonytalan jónál. Tesszük ezt azért, mert nem hisszük, hogy a mostani állapotunk romolhat. Nem hisszük, hogy ha így folytatjuk, sokkal rosszabb helyzetbe is kerülhetünk. Pedig könnyen előfordulhat.
Abban az esetben, ha nem a helyes úton járunk, az élet jelzéseket küld felénk. Sok módon, formában jönnek az üzenetek, amelyek mutatják, hogy nem jó helyen, nem jó felé járunk és itt az ideje a változtatásnak. Ha sokáig nem veszünk ezekről a jelekről tudomást, akkor az élet egyre nehezebb helyzetek elé állít. Lehet még rosszabb az életünk, ha hisszük, ha nem! Folytatódik ez mindaddig, amíg nem változtatunk. Szélsőséges esetben, ha az életfeladatunkat érintő dologról van szó, akkor könnyen megbetegszünk, komoly esetben meghalunk. A betegség az nagyon komoly figyelmeztetés. Ha azt sem kezeljük megfelelően, ha nem oldjuk meg a bajunkat, akkor belehalhatunk. De nem kell megijedni, mert ez csak akkor következik be, ha az életünk már annyira rossz irányba halad, hogy az kijavíthatatlan karmát okoz. Azért, hogy ez ne következzen be, inkább vissza, haza hívnak minket. De ez csak a végső esetben következik be. Addig még rengeteg lehetőségünk van a változtatásra, a javításra.
Nincs más dolgunk, mint figyelni a jeleket. Hinni a szemünknek, fülünknek, érzéseinknek és menni fog a dolog. Azt pedig tartsuk szem előtt, hogy ha rossz irányba haladunk, akkor igenis rosszabbul is járhatunk, mindaddig, amíg nem lépjük meg a megfelelő lépést! Így ne tegyük azt, hogy a változtatás bizonytalannak tűnő, jó eredménye helyett, a biztosnak, látszólag tovább nem romló rossznak, szavazunk bizalmat! Ugyanis az élet nem így működik! Addig keveredünk újra és újra ugyan olyan egyre nehezített helyzetbe, amíg meg nem oldjuk a problémát, ami okozta!
Eltitkolt múltról a MFHN Alapítvány konferenciáján
Az 1944-es délvidéki magyar tömegirtásról
Az 1944. októberi délvidéki magyar tömegirtásra emlékezett Matuska Márton író 2009. október 31-én Szabadkán. A Magyar Fiatalok Határok Nélkül (MFHN) Alapítvány által szervezett kétnapos konferencián a délvidéki író felidézte az “iszonyatos vérengzés” időszakát, melyről évtizedeken át hallgatniuk kellett. Még mindig nem tudják pontosan, hány magyar ember veszítette életét, de több tízezerre tehető az áldozatok száma. A szerb partizánok lefejezték a magyar értelmiség színe-javát: politikusokat, szellemi- és lelki vezetőket. Matuska Márton személyes sorsok felidézésével tette még érzékletesebbé az akkori hatalom magyarellenes cselekedeteit. Deák Leó főispánt, polgári beállítottságú délvidéki ügyvédet, a délvidéki magyar szellemi élet egyik kiválóságát például Budapesten fogták el a hatóságok 1945 elején. Beállítottak hozzá egy terepjáróval, még a felöltőjét sem volt ideje magára vennie, s már vitték is el. Ártatlanul halálra ítélték, majd kivégezték. Falus István plébánost is elfogták a partizánok, majd elhurcolták, bántalmazták, aki belehalt sérüléseibe. A délvidéki tömegirtás és lefejezések időszakában a magyar területeken jellemző volt a rablás. A szerb hatóság emberei házról házra jártak, fegyvert keresve, ám, ha értékre találtak, mindent elvittek. Volt a rablásnak egy szervezettebb formája, a halottat háborús bűnösnek minősítették, s minden vagyonára rátették a kezüket a partizánok - mondta az előadó. 1944 október és 1945 január között Csurogon, Zsablyán, Zoborban stb. az ötezer magyar lakos közül ezret, minden ötödik embert kivégeztek. Matuska Márton rámutatott: - Délvidéken nem nagyon éltek nagy magyar történelmi családok, mint Erdélyben vagy Felvidéken. A II. világháború idején a magyar szellemi élet vezetői voltak a politikusok, a szellemi és lelki vezetők, közéjük tartoztak a kisebb birtokkal rendelkező ügyvédek, írók, egy-két bankár, gyáros, valamint a papság. A szerb partizánok nem válogattak a kivégzések módozataiban. Volt, akinek felvágták a hasát és kitépték a szívét. A harminc pap-áldozat közül volt, akit megsütöttek, majd kivitték a dögtemetőbe és a hullák közé lökték, Zichy kalocsai érseket hívei szeme láttára lőtték le. Hogyan lehetünk még mindig életben? - tette fel a kérdést Matuska Márton. Isten csodájaként. A neves kutató szerint nincs a magyar köztudatban, mi történt a délvidéki magyarokkal 1944 őszén. Reméli, a belgrádi levéltár kapui hamarosan megnyílnak, s előkerülnek olyan anyagok, dokumentumok, melyről eddig ők sem tudtak.
Az ártatlanul bebörtönzött temerini fiúk - 61 év börtön igazságtalanul
A MFHN Alapítvány által szervezett konferencia előestéjén a résztvevők megtekintették M. Szabó Imre filmjét a temerini fiúkról. Az öt fiatalember sorsa is drámai, pedig ez már nem a negyvenes évek története. 2004. június 26-án Temerinben történt egy incidens, amely során öt magyar fiatal megvert egy szerb nemzetiségű férfit, aki előzőleg pimaszul provokálta őket. Mi is történt valójában? Zoran Petrovic, akit feltehetően provokátori munkájáért fizettek, megfogta az egyik magyar fiú barátnőjének mellét. A fiúk többször figyelmeztették, hogy kérjen bocsánatot, mire Zoran Petrovics a bocsánatkérés helyett lekurva anyázta a fiúk édesanyját: “baszd meg a büdös kurva anyádat” jelszóval. Ezt követően verték meg a fiúk a feltehetően rájuk küldött provokátort. aki időközben heroin túladagolásban meghalt. Elképzelhető, hogy féltek tőle megbízói, nehogy járjon a szája? Mindenesetre az öt temerini fiú e kétes kimenetelű ügy áldozata lett. A szerb állami hatóságok által kiállított jegyzőkönyv szerint Zoran súlyos testi sérülést szenvedett. M. Szabó Imre filmrendező szerint, tény, hogy megverték a férfit (kellő provokáció után), de a rájuk kiszabott büntetés példa nélküli. A bíróság ugyanis gyilkossági kísérlettel vádolta meg az öt magyar fiatalt, s a szokatlan gyors tárgyalás végén összesen 61 év börtönre ítélte őket. A temerini fiúk büntetése felér a háborús bűnösökre kiszabott büntetésekkel: ifj. Máriás István 22 esztendős, 15 évet kapott, Illés Zsolt 26 éves, 13 évre-, Szakáll Zoltán 25 éves, 11 év hat hónapra ítélték, Uracs József 29 éves 11 év hat hónapot kapott, míg Horváth Árpádot, aki 19 éves tíz év börtönbüntetésre ítélték. Mindez történt abban az időben, amikor a magyarverések M. Szabó Imre szerint már háromszázra rúgtak. A magyar fiatalok immár ötödik éve sínylődnek Szerbia börtöneiben. Kezdetben ütötték-verték őket, mert a vádat természetesen felturbósították ellenük, mondván “előre megfontolt gyilkossági szándékkal támadtak Zoran Petrovicra.” A valóság és az igazság ezzel ellentétben az, hogy a szerb kábítós provokálta őket. A temerini fiúk várják a szabadulás napját, szüleik mindent megtettek. Fellebbezéseiket sorra elutasították. Ám az igazság előbb vagy utóbb, kiderül. Reméljük a magyar fiúk nem rokkannak bele ebbe az igazságtalanságba, és ép lélekkel ép testtel szabadulnak minél előbb. M. Szabó már Kanadában tárgyalt vezető politikusokkal az ártatlanul bebörtönzött temerini fiúk ügyében.
„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar és magyarul beszélek, gondolkodom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.”
A Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány szabadkai konferenciáján neves előadók: Bozóki Antal, Constantinovics Milán, László Péter Sándor, Bodó Barna, Vékás János stb. tartottak előadást. A tanácskozás résztvevői megismerkedtek Szabadka és Zenta nevezetességeivel, így elzarándokoltak az 1944-es emlékműhöz, Recskó Béla festőművész és kopjafafaragó alkotásához, ahol tiszteletüket tették az ártatlanul lemészárolt délvidéki magyarok emléke előtt. Novák Zsuzsa, a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány titkára elmondta: az alapítványt 2000-ben hozták létre, azzal a céllal, hogy feladatunknak tartják összefogni a három nagy régió (Magyarország, Kárpát-medence, Nyugat) magyarságát azáltal, hogy rendezvényeikkel fórumot teremtsenek a világban szétszóródott magyar ifjúság ismerkedésére, kapcsolattartására. Tevékenységük által az anyaországtól elszakadt magyar fiataloknak lehetőséget biztosítanak nemzeti és európai identitásuk erősítésére, a közép-európai régió kulturális értékeinek megismerésére és anyanyelvük ápolására. Fontosnak tartják egy olyan híd megépítését, amelyen járva utat találnak egymáshoz a világ különböző pontjain élő, de magyarságukhoz hasonló módon kötődő fiatalok. A magyarországi bejegyzésű kuratórium jelenleg hat magyarországi, egy svájci és négy határon túli taggal (Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék képviseletében) tevékenykedik. Az eltelt néhány év során azonban egyre több támogatóra tettek szert, így mára számos nyugat-európai sőt tengeren túli régióban élő magyar segíti munkájukat. Az alapítvány már szervezett találkozót, konferenciát Ópusztaszeren, Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban, Horvátországban. Legutóbb Burgenlandban. De visszatérve a szabadkai konferenciához, a MFHN Alapítvány honlapján Kosztolányi Dezső szabadkai születésű költő, író ma is aktuális gondolata olvasható: „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar és magyarul beszélek, gondolkodom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.”
Mivel páran jelezték, hogy a "hirtelen" kezdés, nem felel meg számukra és egy hírdetés is késve jelent meg, így egy pót, kezdő hétvégét jelöltünk ki az Oskolába igyekvőknek. A pót hétvége a november 7-8-i. A második képzési időpont így egy hetet csúszik.
Amennyiben nem sikerült világosan fogalmaznom, kérem keressék a választ a www.angyalsziv.hu oldalon, vagy emilben a somogyi@magy-art.hu címen.
Egy utolsó körben jelentkezem. Segítségeteket kérem, újra.
A jövő héten indul a Lélekszerelés Oskola új évfolyama. Kérem, ha jönnétek jelezzétek! Ha tudjátok a hírt továbbítani, akkor azt is nagyon köszönöm!
A www.angyalsziv.hu oldalon vannak fent információk, de ha valaki szeretné, akkor magam is küldök, szívesen. A somogyi@magy-art.hu címen lehet az infót kérni, kérdéseket feltenni.
Az oskola mind az önfejlesztésre, önismeretre lehetőséget ad, sőt, ha valaki később segítővé szeretne válni, abban is segít. Természetesen, a spirituális dolgok megközelítése a magyar hagyományon keresztül történik, hiszen mi ide születtünk és véletlenek nincsenek.
Még Horn Gyula miniszterelnöksége idején hangzott el, hogy elég lenne, ha 6 millióan lennénk. (Uniós üzenet volt)
6000000,- 6 Millióan
Se többen se kevesebben. Ma pedig azt halljuk, hogy az újabb influenzavírus elleni oltást, 6 millió emberre tudja megoldani az állam. Most azok féljenek, akik nem oltatják be magukat, mert ők a kieső 4000000,-, vagy esetleg megváltozott az akkor emlegetett arányszám? Elegen lennénk már csak 4 millióan is.
Tudom, ez meredek.
Nem is igazságnak írom. De olyan érdekes az összhang, a számok összhangja. Vannak akik nanotechnológiás betétet sejtenek a vakcinában. Amit ide írtam az sem durvább.
DE TALÁN NEM IS AZ A FONTOS, PONTOSAN IGAZAK-E EZEK A FELTEVÉSEK. HA ELÉRJÜK VELÜK AZT, HOGY MOSTANTÓL, MINDENKI FIGYELJEN! VÁLLALJON FELELŐSSÉGET ÖNMAGÁÉRT, CSALÁDJÁÉRT ÉS NE HAGYJA MAGÁT MINDEN FÉLE MÉDIABEFOLYÁS ÁLTAL IRÁNYÍTANI, AKKOR JÓ, HOGY EZEK MIND ELHANGZANAK!
Az igazság szabaddá tesz! Helyetted senki sem dönthet! Bármit is mondanak, a döntést Te hozod, a feleősség is a Tiéd!!!
Mi az ami történik, újra és újra a Jó Tót Atyafiaknál?
Szítják, szítják! Nem jó nekik a béke, a jó hangulat, a közös jövőtervezés. A békés együttélés?! Minek?
Vajon tényleg mi értelme lenne, ha magyar és tót békében élne egymás mellett, netán együtt?
Számukra semmi. Ez lenne maga a tragédia! TRAGÉDIA!
Tragédia. Hiszen kiderülne minden tót, illetve szlovák számára, hogy semmi baj sincs a magyarokkal. SEMMI BAJ! Sőt, lehet velük békességben élni, együtt élni, éppen úgy, mint a Szent Korona Magyarországában. Ahol, évszázadokon keresztül a latin volt a hivatalos nyelv, mely mindannyiunk számára éppen olyan nehezen megtanulható volt. Abban a Magyarországban, ahol a „rettenetes elnyomás” ellenére fennmaradt a szlovák nép. Nem tűnt el, nem asszimilálták, nem vették el kultúráját, nyelvhasználatában nem korlátozták, stb… Abban a MAGYARORSZÁGBAN, ahol a katonailag Szent László által megszállt Horvátország sem tűnt el. Sőt az „igazságtalan megszállás” kereten belül a Horvát bán, a második közjogi méltóság lett a „megszálló” nemzet egész országában. Mutassanak egy ma a demokrácia mintájának számító országot, ahol a katonailag megszállt területek lakosságával hasonlóan jártak el!
Szóval, ha a ma még rövid emlékezetű tót atyafiak számára kiderülnének a valóság elemei, akkor baj lenne, nagy baj. Hiszen el kellene ismerni, hogy a soha nem létezett szlovák állam, bizony jogtalanul bitorolja a Szent Korona egy jelentős területét. A ma létező nemzetét megtartó állammal (a Szent Korona Magyar Királysága) szembe fordulva, jogtalanul hoznak törvényt, nyomorítanak meg embereket, hovatartozási alapon, kimondhatjuk, amolyan rasszista módon.
Hivatkoznak rengeteg sérelemre, ami őket érte, de egy szlovákokat vagy tótokat érintő, magyar kéztől származó népirtást, megtorlást sem tudnak felsorakoztatni. (Pedig a felvidék visszacsatolásakor lehetett volna megtorlás az addigi népnyomorításért.) Nem így a másik fél, aki a Csehszlovák állam megalakulása óta rengeteg hasonlót tud felmutatni, utalnék itt a beneshi dekrétumokra, vagy a magyar verésekre. Kíváncsi lennék tudnak-e felmutatni, az jó tót atyafiak, egy olyan eseményt is akár, ahol tót embert vertek meg magyarok, kismagyarországon, csak azért mert tót anyanyelvén beszélt.
Persze én sem vagyok normális, adom itt nekik az ötletet és majd hirtelen ez a jelenség is megjelenik kishazánkban, éppen úgymint a cigánygyűlölet. (Majdnem romát írtam.)
Elvakultságukban (ez csak egyes hatalommániás köröknek szól) nem vesznek észre pár fontos dolgot.
A Kárpát-medence egy egység. Megkerülhetetlen észak-dél, kelet-nyugat között. Ez érték, de csak akkor, ha egyben van. A feldarabolt terület kis államai kijátszhatók egymással. Versenyeztethetők és a legalacsonyabb árat adó, aki jobban herdálja nemzeti vagyonát az részesül az alamizsnából. Ami az egységes Kárpát-medencei népek államának létrejötte után nem történhetne meg többet. Sem az úthálózat, sem a csőhálózat, sem más szállítási és egyéb esetekben.
A Szent Korona birtokai régen is többen voltak. A jog mindenkire egyformán vonatkozott! Kérem, vegyünk alapul időszakokat! Tegyük fel, az 1800-as években a hivatalos nyelv megváltozásakor, lehetséges némi egyenlőtlenség. Akár még igazságtalanság is, de akkor is illik elismerni, hogy az eltelt több mint ezer évben ezek időarányos mértéke eltörpül az utóbbi 88 év eseményeihez, a minket azóta ért sérelmekhez képest. Ezt soha ne feledjük!
Végkövetkeztetés.
Azon kevesek, akik a hatalomban vannak szomszédainknál (sokszor nálunk is), érdeke az, hogy a magyar rossznak, ellenségnek legyen beállítva, mert így fenntartható a szétdarabolt Kárpát-medence, ahol ők kiskirályként basáskodhatnak. Saját hatalom szeretetük, nem engedi őket, lemondani erről az ál hatalomról, még akkor sem, ha ma már egyre többször megmutatkozik, hogy a Kárpát-medence összlakosságának más volna az érdeke. Persze egy öntudatára ébredt Kárpát-medencei közösség, valószínűleg nem tűrne meg ennyi naplopó, ingyenélő politikust, hivatalnokot. Nem engedné, hogy értelmetlen mocskolódásokra költsenek milliókat, hiszen jól ismeri a szomszédját és tudja róla, hogy rendes becsületes ember, akár tót, oláh, osztrák, rác, ne adj Isten magyar. Abban bízom, hogy ez az öntudatra ébredés mielőbb megtörténik és elsöpri a hatalom oszd meg és uralkodj aljas módszerét és a felismerés erejével egy új, de mégis régi szövetséget hoz létre nyomorúságunk felszámolására. Remélem, hogy bár legyenek a sérelmek régiek, vagy közeliek, felül tudunk majd emelkedni rajtuk, a közös jövő reményében!
Micsoda szerencse! A világon egyedül álló módon, nálunk a lakósság 60%-a beoltható a vírus ellen. Milyen gondoskodó a kormányunk?
De félre a cinizmussal, nézzük azt, ami biztos.
Ez egy vírus. Éppen úgy terjed, mint a sima influenza. Mindenki veszélyeztetett, éppen, mint amikor sima influenza járvány van. Mit tudunk az influenzáról? Gyorsan terjed. Eleinte még fel sem lehet ismerni. Még nem jelentkeznek olyan erősen a jelek (köhögés, láz, torokfájás, taknyosodás), hogy ne menjünk iskolába, vagy dolgozni, tehát megyünk. Annál is inkább, mert verseny van és nem szabad lemaradni, mert aki lemarad, az kimarad. Tehát továbbra is részt veszünk az életben. Így terjesztjük a minket már megfertőzött kórt. Ha egy buszra felszáll valaki, aki kezdeti stádiumos beteg, a környezetében állók közül mindenkit meg kellene fertőznie. Mégsem kapja el mindenki a vírust! NEM MINDENKI LESZ INFLUENZÁS! Az orvosi válasz, mert akik nem kapják el azoknak erős az immunrendszerük. De nem az adott mutációra, hiszen az évente változik és a szervezetünk előre nem állhat rá a védekezésre valami olyannal szemben, amit még nem is ismer. Hanem úgy általában. Ha ilyen egyszerű a megoldás, akkor miért az oltást kapjuk és miért nem az immunerősítést kezdjük el nagy tempóban?
Tudják mi a legnagyobb üzlet a világon? A HÁBORÚ!
Mi a második legnagyobb üzlet? AZ EGYÉSZSÉGÜGY!
A második legnagyobb üzlet! Nem tévedés így van, csak nem reklámozzák, mert akkor elgondolkodnánk.
Ha a kormányunk, vagy a … szervezetek igazán jót akarnának nekünk, akkor nem az oltást erőltetnék, amelyet jó pénzért ránk sóznak, hanem arra helyeznék a hangsúlyt, hogy egészségesen étkezzünk, kiegyensúlyozottan éljünk, így erős immunrendszerünk kivédené az ilyen H1N1, vagy a hozásuk hasonló vírusok hatását. (Ne tévesszen meg senkit, az ingyenes védőoltás, hiszen azt az állam fizeti, az államot meg mi finanszírozzuk, mert ha nem így lenne, akkor válság esetén se nekünk kellene meghúzni a nadrágszíjat, hanem az államnak.)
De mi történne akkor? Az egész világuk összedőlne!
Az egészséges embernek nincs szüksége gyógyszerekre. Nincs szükség az orvoslás jelenlegi formájára, sok területen. Az összes hozzá tartózó sallanggal együtt, sok esetben feleslegessé válna.
Elesnének a fast food ételek készítői a bevételektől. Fast food-nak tartom az áruházi nagytételes zöldséget is, (mert nem természetes körülmények között terem, sok esetben génkezelt, már az érés előtt leszedik, hogy szállítható legyen, majd speciálisan érlelik…), nem is beszélve a félkész előre gyártott kajáktól, a tartósítószeres bármivel folytatva a sort, a mélyhűtött roncsolt szerkezetű ételeken át, mindent. Nem is beszélve a cukrozott műanyag üdítőkről és hasonlókról. Ez befolyásolná a szállító ipart. Az pedig az üzemanyag és olajipart. A szállítás megváltozása befolyásolja a csomagolástechnikát, mert nem kell úgy védeni az árut. Kevesebb karton, és kevesebb fólia (műanyag) fogy. Kevesebb szemét keletkezik. És sorolhatnám, még oldalakon keresztül. De ezekről már rengeteg tanulmány készült, sok írás született.
Természetesen az egészséges élethez hozzá tartozna az évkörös rendnek megfelelő életmód is. Az aktívabb nyár és a passzívabb tél figyelembe vétele. Amit nem a mesterséges környezet kialakításával kellene megpróbálni figyelmen kívül hagyni, hanem megfigyelni és betartani volna célszerű. DE persze mindenki beláthatja, hogy a termelés, megköveteli, a folyamatos műszakot, az egyenletes termelést, a jobb kapacitáskihasználtság a cél…
„Az Isten embert teremtett a saját hasonlatosságára, hogy uralkodjék a világ felett.”
Ha az ember teljes élete alá van rendelve a termelésnek, a profitnak, akkor vajon az Isteni terv megvalósult-e? A természet legyőzősével, az ember vajon nagyobb szabadságban él? Ő a középpont? Érte vannak a dolgok? Vajon a védőoltás a mi érdekeinket szolgálja? KÉTLEM! A profitot szolgálja! A pénzt, a hatalmat!
A társadalmunk középpontjában a pénzzel, úgy működik, mint az orvostudomány. TÜNETET KEZEL! Nem az okot szünteti meg, hanem a tünetet. Ha nincs tünet, akkor nincs probléma. Mint a strucc esetében. Ha a homokba dugja a fejét és nem látja a bajt, akkor nincs is. Éppen így került ki Isten is a világunkból. Ha sokan állítjuk, hogy nincs, nincs jelen, akkor nincs is, hiszen nem látjuk. Ha pedig nincs, akkor mindent szabad, mindent megtehetünk, hiszen az uralkodó liberális értékrend szerint minden relatív, attól függ, honnan nézzük!
Így aztán a védőoltás is lehet jó dolog? Bár valószínűleg a készítők sem ismerik az összes hatását, csak azt tudják, a H1N1 tüneteit megszűnteti! De, hogy mik a mellékhatásai, az ügyben „kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét”! Akinek természetesen semmi fogalma sincs, hiszen olyan új dologról van szó. Utána járni pedig nincs ideje, hiszen vagy a patika profitja, vagy a megélhetési hajsza, a pénzhiányos egészségügy viszi el az összes idejét és energiáját, így megelégszik a hivatalos magyarázattal.
Szóval nem kell ide feltétlenül összeesküvés elmélet (de ha valaki úgy érzi, ne zárja ki a lehetőségét), elég csak a fentiek mentén elgondolkodni és egyértelmű a tanácsom. Ne az oltásban bízzanak, hanem változtassanak életmódot! Vállaljanak felelősséget az életükért!
A tünetkezelő orvostudománynak van egy játszópajtása, akinek a segítségével, létezhet, ezek pedig mi magunk vagyunk. Akik, ahelyett, hogy megkeresnénk betegségeink okát, megváltoztatva azt meggyógyulnánk, részvételünket a gyógyulásban annyival elintézzük, hogy elmegyünk az orvoshoz, bevesszük, amit mond és várunk. Várakozás közben pedig azzal vagyunk elfoglalva, hogy miként jutunk visszaa hajszába, akár az orvosi utasítás ellenére is. Rabszolgaként hajtunk, mint akinek nincs választása, és életünk végén rádöbbenünk: „Hja és közben élni is kellett volna!”
Van választásunk! A Isten tényleg azért teremtett minket, hogy uralkodjunk a világ felett! Képesek vagyunk rá, bár ma ezt már kevesen hisszük! Éljünk emberhez méltó életet! Helyezzük az életünk középpontjába az Istent, de legalább az embert, a profit helyett! Legyünk felelősségteljesek, döntsünk, vegyünk részt…
Érdeklődhetnek sokunknál a lehetőségekről, hogy mit tehetnek, vagy olvassák el a Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged, és a Testünk üzenetei című könyveit, meglátják, van hová előre. Van kiút és csak Önökön múlik!
„Lássátok az Úr dicsőségét – dorgálta a kishitűeket -. Lássatok a jövendőbe! Az Úristen rendelte nekünk ezt a hazát! Az Úristen népe és nemzete vagyunk! Elhagyta-e az Úr valaha is azokat, akik őbenne bíztak, akik az Ő törvényei szerint éltek, akik az Ő parancsait követték? Soha! Az Úr nem hagyta el az Ő magyarjait! A magyarok hagyták el az Urat! Térjetek vissza hozzá, s Ő megvédelmez benneteket, magosra emel. De tudjátok is ezt, lássátok magatok előtt a boldogságos szép jövendőt, amit az Úr számotokra készített, lássátok magyarok, mert ahol nincs látomás, ott elpusztul a lélek s a lélekkel együtt elpusztul a nép!”
Olvashatjuk a Hagyatékban, amelyet Wass Albert írt, 1985-ben. A könyv rövid történeteket tartalmaz az Erdélyben élt, élő táltosokról. A történetek sorában a második Szent István király idejébe kalauzol minket. Érdekes, a maihoz hasonló problémákat figyelhetünk meg népünk sorsában a könyvet olvasva. Kiderül, hogy az író maga gyűjtötte össze a történeteket. Saját gyermekkori tapasztalata indította erre a kutatásra. Csodálatos gyógyulása késztette arra, hogy bemutassa a népünket szolgálókat, az Isten Hagyatékának őrzőit, a táltosokat. Amikor a könyvet először olvastam, teljesen ledöbbentem, mert találtam egy olyan, ősi történeteket egybegyűjtő művet, amely mindenre választ ad, amit ma az ezotéria tárgyal. Rögtön eszembe jutott Molnár V. József pár szava, amelyeket hozzám intézett a MAGYART indulásakor: „Péter, hidd el, nincs olyan probléma, amelyre a magyar hagyományban ne lenne megoldás!” Az élet eddig ezt számomra bizonyította. De térjünk vissza a könyvre. Találhatunk benne gondolatokat az időről, Istenről, az Isteni segítségről, az imáról, ételről, áldásról, sorsról, a teremtésről és még sorolhatnám.
A teremtésről…
A GONDOLAT - SZÓ - TETT, mint a teremtés hármasa sokunk számára ismert. Minden a gondolattal kezdődik. A tudatos élet, elengedhetetlen része a tudatos gondolkodás. Tudatos gondolkodás. Miért fontos ez annyira? Mert a gondolat az első lépés a teremtésben. Innen indul minden teremtés, akár tudatos, akár tudattalan. Így aztán természetes, ha irányítani akarjuk a velünk történő eseményeket, az általunk megteremtett világunkat, akkor először a gondolatainkat kell tudnunk irányítani. Az irányítás pedig a feladatunk, hiszen: „Embert teremtett az Isten a saját hasonlatosságára, hogy uralkodjék a világ felett!”
A negyedik és az annál magasabb dimenziók, időtlenek. Az időnek az általunk ismert lineáris volta megszűnik. A 2012-es eseményeket tárgyaló művek nagyobbik része állítja, az új dimenziókban az idő nem fog szerepet játszani. Amit kigondolunk, az szinte azonnal materializálódik. Na, akkor aztán pláne ügyelnünk kell majd a gondolatainkra. A felkészülést segíti a folyamatosan gyorsuló idő. Ma már legalább 30%-kal gyorsabban kell reagálnunk kihívásokra, mint 5 éve. Mert, ha nem tesszük, könnyen lemaradhatunk a lehetőségről, amely sokszor valós kárral jár. A Hagyatékban az időről a következőt tudhatjuk meg, miközben a szép magyar jövendő beköszöntét tudakolja Bogát a táltostól, István király idejében:
„- Az Úr nem ösmer időt – felelte a táltos csöndesen. – Őneki száz esztendő vagy ezer esztendő mindössze egy pillanat.” Csupán csak egy pillanat. Az biztosan látszik, hogy több kultúrában is megtalálható az időnek ilyen jellegű megfogalmazása, amelyből egyenesen következik, hogy célszerű a gondolatainkra figyelni. Azt belátjuk, hogy az idő miatt célszerű figyelnünk arra amit gondolunk, hiszen egyre gyorsabb a megvalósulás. De vajon csak ez az egy amire gondot kell fordítanunk? Természetesen nem, hiszen a teremtésünk eredménye azon is múlik, mire gondolunk, mit kezdünk el teremteni.
A párkapcsolati szerepeket tárgyalva már megemlítettem, hogy a paraszti világban, a hagyomány szerint az 5-6-7 éves kisleánykák már elkezdték HÍM-ezni a kelengyéjüket. Azokat a terítőket, kendőket, ágynemű huzatokat készítették, amelyek majd az asszonyéletüket végigkísérik. A hímzéssel, gondolatok, életképek is jártak. Elképzelték, hogy majd jön értük a legény, az ő királyfiúk, aki elveszi őket feleségül. A készülő kelengye segítségével beleélték magukat a majdani életükbe. A hímzés megkezdésével, a gondolatokkal, a tetteikkel kezdték el teremteni a jövőjüket.
A Titok című film, majd a könyv és rengeteg ezoterikus olvasmány foglalkozik a teremtésnek ezzel a módjával. Képzeljük el, éljük bele magunkat, javasolják. Működni fog, ígérik! A körültekintőbbek persze kihangsúlyozzák, hogy célszerű olyat képzelni, amiről el is hisszük, hogy megkaphatjuk, mert különben nem lesz eredményes a teremtésünk, bármennyi időt fektetünk is bele. De vajon, van-e teljesebb értékű, a teremtés hármasát teljes mértékben tartalmazó, pozitívabb rendszer, mint a magyar leányok társváró, kelengyekészítő tevékenysége? A ca. 15 éves folyamatos készülődés, a mindhárom síkon történő teremtés, egy olyan sok száz, talán ezer éves hagyományunk, amely működését a Titok jellegű művek is közvetítik felénk.
Nyelvünk, amely képi formában beszéli el a körülöttünk található világot, szintén segíti ezt a pozitív teremtő folyamatot. Mint ahogyan már többször beszéltünk róla, van a férj=fél és az ő társa, a fele-sége. De ha csak az Á-sításra gondolunk, amikor Á-t csinálunk, akkor is tapasztalhatjuk a teremtést segítő képekben beszélő nyelvünk csodáját. Természetesen a magyar nyelv nem csak a pozitív jelentésű dolgokat fejezi ki képiesen, hanem a negatívakat is. Talán pont ezért kellene nekünk magyaroknak jobban ügyelnünk gondolatinkra, hiszen ha a képies megfogalmazás segíti a teremtést, akkor ez igaz a negatív irányú teremtésre is.
„ahol nincs látomás, ott elpusztul a lélek” – idéztem a cikk elején. A látomás, amelynek lennie kell, egy pozitív életkép, a szép, boldog jövőről. Ha korábban nem győzött meg az agykontrol, a titok, a tudatos teremtés, stb…, a pozitív gondolkodás szükségességéről, akkor íme egy magyar vonatkozású mű, amely ugyan azt az örökérvényű igazságot mutatja be a mi viszonyaink között, amit másoktól próbálunk importálni, miközben a miénk is, éppen mint másoké, csak figyelnünk kellene arra, hogy honnan jövünk, kik is vagyunk valójában.
Az egyik tanítvány kérdésére, hogy miért nem segít az Úr az embereken a következő válasz hangzik el:
„- Nem hisznek az életben – felelte halk szóval az öreg -, elvesztették magukat. Mert bizony a megváltást ingyen kegyelemből adja ugyan az Úr, de csak annak, aki a maga erejéből megdolgozik érte.” – Teremti azt, már a gondolata erejével is!
(Nem az én írásom, de csuda jó! A baj megint a magyarokkal van, meg a hagyományaikkal. Igaz, több ezer évesek, de miért ragaszkodunk hozzájuk? Pedig láthatnánk, hogy a semmilyen alapú, gyökértelen amerikában milyen jó az élet. Ott mindent lehet! Ha páran nem kiáltanak terroristát a látványodra, mert akkor semmit sem tehetsz, azon kívül, hogy jogod van meghalni. Mi miért nem vágyunk arra a gondtalan, könnyű életre, ahol a hűtőnk rendeli az ételt interneten, ha regiszrálja, hogy ki fog fogyni? Nem értem. miért nem hordunk cifrát? Csíkosat, kockással, bármilyen színösszeállításban? Miért ragaszkodunk a régihez? A régi ünneplőhöz? Miért? Mennyivel könnyebben élnénk, ha beilleszkednénk, a közepes semmilyenbe! Igaz?!)
Borzalmas álmom volt ma éjjel.
Azt álmodtam, hogy elérkezett szeptember elseje. Sok gyereknek ez máris a rémálmai egyike, hisz e naptól fogva újra be kell ülni az iskolapadba, ahol is folyhat tovább a kicsi agyak sötétre mosása, mert ami manapság az iskolákban folyik, az koránt sem tanítás. Ráadásul a tanárok jelentős hányada csak azért jár az iskolába, hogy kiélje uralkodási kényszerét, és persze ki máson, ha nem a védtelen gyereken? Mélységes tisztelet a kivételnek.
Szóval elérkezett szeptember elseje, és iszonyatos kép tárult rettegéstől egyre tágabbra nyíló szemeim elé. A buszmegállók tömve voltak fekete alsót, és fehér felsőt viselő lányokkal és fiúkkal. Ott álldogáltak, a buszra várva, ebben a rémületet keltő színösszeállításban, és még volt képük nevetgélni is, miközben újdonsült városkánk összes, tiszteletre méltó roma polgára reszketett a félelemtől, mert ugye a fekete-fehér színt nem bírják elviselni. Meg is értem, hisz e két szín maga is szélsőség, egyikük a legsötétebb, másikuk a legvilágosabb, a kettő együtt meg kész terror.
Valahol a kertek alján rendőrségi autók parkoltak, s szinte láttam, mint izzanak fel a telefonok nem létező vezetékei, amikor is a szegény, törvénytisztelő közeg izgatottan érdeklődik magasabb körökben, hogy a kialakult helyzetben pontosan mi is a teendője, mit ír elő a magyar törvény arra az esetre, ha 18 éven aluli személyek egész hada vetemedik a tiltott színösszeállítás nyílt utcán, fényes nappal történő viselésére. Közben újabb fiúk és lányok masíroztak a buszmegállóba, és talán nem kell mondanom, mindükön fekete nadrág, fehér ing, fekete szoknya, fehér blúz rikított. Ez már lázadás, kérem! A busz kisvártatva begurult a buszmegálló elé, ám nem állt meg, tudniillik a sofőr is begurult, meglátván a tiltott színösszeállítást viselők hadát. Szemei tágra nyíltak rémületében, majd gázt adott, és ezerrel vágtázott tovább. Kell a fenének, hogy a jogvédő, törvénytudó rendfenntartók megrohamozzák és telefújják könnygázzal a járművet. Ide ugyan fel nem száll egyetlen fekete-fehérbe öltözött díszpinty sem! Így aztán a környező városok középiskoláiban nem lett megtartva az évnyitó, a 2009-2010-es tanév - érdeklődés hiányában - elmaradt.
Ám még csak most következett a java. Tudniillik az egész települést ellepték a tiltott színösszeállítást viselők, s volt közöttük mindenféle. Hat év körüli, első osztályos korútól kezdve egészen az élemedett korúig, aki kis unokáját kísérte első évnyitó ünnepségére. Micsoda emlékezetes nap, micsoda ünnep! És ugye a mindenféleista magyarja úgy tartja, hogy ha ünneplő, akkor fekete alsó, fehér felső.
Időközben a helyi rendőrőrs erősítést kért. Az általános iskola udvarán gyűlt össze a felkelők serege. Ott kérem mást sem lehetett látni, csakis fekete alsóba, és fehér felsőbe öltözött személyeket, akik e ténnyel menten ki is merítették a BTK nem létező paragrafusainak egyikét. Nevezett paragrafusok, igen kimerültek lévén, távoli szállásaikra vonultak, pihenés céljából - ezért nem leli őket senki, bármily hevesen keresse is.
Szóval az iskolaudvaron cirka 600 fős tömeg verődött össze. A helyi rendőrőrs még több erősítést kért, és mindenre elszántan bekerítették az iskolát. Még így is nevetségesen kevesen voltak, noha időközben már a sünöket is riadóztatták. Jöttek is a sünök, már hogyne jöttek volna, csakhogy nem értek el az iskola épületéig, tudniillik a Tóaljnak nevezett hadászati területen fontos dolguk akadt. Húszfős osztagokra tagolódva rohantak a fűben, s ökölrázással, és mindenféle egyéb, a légvédelemtől ellesett technikákkal próbálták kiüldözni légterünkből a gólya nevezetű madarakat, akik a felkelők mellé álltak, s ezzel újabb BTK-s paragrafusokat merítettek ki. Szerencsétlen paragrafusok nem győzik kiheverni fáradalmaikat, pedig a szarkákról még nem is beszéltünk.
Közben az iskola területét hermetikusan lezáró rendőrcsapat megkezdte a rendbontók begyűjtését. Elől masírozott a helyi őrs feje, kézen fogva az 1/A osztály osztályfőnökét, aki meg majdnem leendő osztálya egyik majdnem tanulóját ragadta kézen, s ráparancsolt, hogy tömött sorokban kövesse. A helyi cigányságot a hideg rázta már a látványtól is, amint a végeláthatatlan sor végigkígyózott a település utcáin, a rendőrőrs épülete felé. Elől ment az 1/A, szorosan mögötte az 1/B, majd az 1/C, és így tovább, egészen a 8/C nevezetű osztályig. A sort a rend tisztességes őreinek néhánya zárta, akik gyakorta megbotlottak, ugyanis vigyázó szemeiket felfelé irányították, a rendbontó gólyákat tartva szemmel, akik fokozott iramban menekültek az öklüket rázogató sünök elől. Ez utóbbiak folyton a kötelességüket hűen teljesítő rendőrök lába alatt kötöttek ki, figyelmetlenségükben.
Öröm volt nézni, amint a cirka 6-700 embert - további parancs érkezéséig - bezsúfolták az őrs zsebkendőnyi épületébe. A tanárok, nebulók és szülők mellé a rend szemfüles őrei bezsuppoltak még néhány pincért, felszolgálólányt, üzletvezetőt, temetkezési vállalkozót, egy egész temetési, és lakodalmas menetet, néhány színház- és mozilátogatót, valamint egy hullát is, aki nem átallott fekete-fehérben virítani a fekete-fehér koporsójában. Miután bevitték a fél falut -bocsánat, várost, ehhez még hozzá kell szoknom -, s a másik felét csak azért nem, mert az vagy roma, vagy épp nem volt hivatalos sem esküvőre, sem temetésre, sem évnyitóra, a rend rettenthetetlen őrei büszkén kihúzták magukat, és elindultak megkeresni a BTK azon hiányzó rendeletét, mely szerint Magyarországon tilos fekete alsóban, és fehér felsőben nyilvánosan megjelenni. Miután ezt nem találták, a demokrácia nyomait kezdték kutatni, de nem leltek egyebet, csak a fél világot, s benne egész Európát, amint a hasát fogja nevettében, s ujjal mutogat a magyarokra. Mert megérdemlik.
Rengeteg elmélet létezik. Hogy majd a FIDESZ, a Magyar Gárda, a JOBBIK, vagy… ha az államadósság… stb…
A legjobban tetsző a Szent Korona joghatóságának a visszaállítása. Megoldás lenne, rengeteg problémánkra, egyet kivéve. És ez az egy, egy olyan probléma, amely megoldása nélkül viszont a Szent Korona sem kerül soha vissza joghatóságába.
Sokan mondják, hogy majd az Isten, Babba, a Szűzanya, … majd megvédenek minket. És vajon ezt hogyan teszik?
Vannak, akik 2012-ben hisznek. Azt hiszik, hogy akkor majd lenyúl az Isten és rendet tesz közöttünk, a Földön. Irányt mutat, ítél és akkor majd azt mindenki elfogadja és akkor jön a kánaán. De hogyan?
Sokan készülnek erre a dátumra. Konzerveket halmoznak fel, gyertyát, élelmet. Várakat, erődöket építenek… Pedig senki sem tudja, mi következik!
Általában véve kimondhatjuk, hogy nem ismerjük a jövőt. Vannak valószínű események és olyanok is, amik megtörténnek, éppen, mint megjövendölték, de biztosan nem tudja a jövőt senki sem. Persze vannak már médiumaink, talán kicsit sok is, akik tévedhetetlenül állítják, a biztos jövőt. De vajon ők tudják? Valóban üzennek általuk, vagy csak képzelődnek? Ki üzen általuk, vajon olyan, aki jót akar nekünk, vagy aki csak játszik velünk, sokszor kárörvendően? Nem tudjuk.
Én sem tudom, mit hoz a jövő. De miként az ima által kért segítség is csak lépésenként érkezik és amíg nem léptük meg a javasoltat, addig nem jön a következő súgás, segítség, úgy szerintem itt sem lehet másra számítani. A világ folyton változik. Minden döntésünk meghatároz egy irányt. Ezek összessége (mindannyiunk által) pedig a következő történést.
Mi az ami nélkül a Szent Korona soha sem fog jogtahóságába visszakerülni?
A személyes felelősség vállalás a saját döntéseinkért!
Amíg ez nincs a helyén, nem változik semmi. A mai társadalom, szórakozásában, sőt egész életvitelével menekül. Menekül a sorsa elől. Úgy csinál, hogy ne kelljen dönteni, felelősséget vállalnia.
Kezdtük ezt azzal, hogy Istent bezártuk a templomba, egy rövid mise erejéig. Nem veszünk tudomást a rendről, amit alkotott, figyelmen kívül hagyjuk a szabályokat, amelyek szerint működik a világ. Elfelejtjük, hogy mindenható, minden Ő belőle való. Mesterséges világot hozunk létre magunknak, ahol a mi szabályink az érvényesek, amelyek hazugságon, csaláson alapulnak. De mivel ez a világ nem tökéletes és egy nagyobb része, ezért nem tudunk elfelejtkezni az Isten által teremtett JÓ VILÁGRÓL, paradicsomról. Ha letérünk az általunk választott útról, mindig bebizonyosodik, hogy a már majdnem teljesen zárt mű világunk nem tökéletes, ki vagyunk szolgáltatva egy másik rendnek.
Ki vagyunk szolgáltatva. Így éljük meg. Pedig egyszerűen csak szembe megyünk egy erősebbel. Veszítünk és ezért a kiszolgáltatottság érzése.
Amíg az emberek NEM VÁLLALNAK FELELŐSSÉGET AZ ÉLETÜKÉRT, addig semmi esély sincs a változásra. Amíg elmegyünk az orvoshoz, pár drazséért, és azon kívül, hogy bevesszük, semmit sem teszünk a gyógyulásért, addig nem is gyógyulunk meg és megoldás sem kerekedik a problémáinkra.
„Segíts magadon az Isten is megsegít!” – szól a mondás.
(A HAGYATÉKBAN ez így szól: Ha megteszed az egyik felét, az Úristen hozzáteszi a másik felét!)
Amíg arra várunk, hogy megoldják helyettünk a problémáinkat, holmi pártok, addig ők, az okosak, minket kihasználva jólétben élnek a mi kárunkra. Amíg nem vesszük tudomásul, hogy:
AZ ISTEN, EMBERT TEREMTETT A SAJÁT HASONLATOSSÁGÁRA, HOGY URALKODJÉK A VILÁG FELETT! – hogy uralkodjék, nem pedig azért, hogy világ uralkodjék felette! Amíg nem vállaljuk fel ennek a gondolatnak a FELELŐSSÉGÉT, mindannyian, egyenként, addig nincs semmi esély. Addig ne várjuk se a sors, se az Isten segítségét. Nem bízzunk Babba Máriában, vagy a Boldogasszonyban, mert ő, ők, a Teremtőt is beleértve egy esetben segítenek! HA MI MÁR MEGTETTÜK A MAGUNKÉT!
Ha valakinek a folyamat leírására van szüksége, annak ajánlom szeretettel, a Wass Albert, Hagyaték, 12. történetét. Komplett módon mutatja meg, hogyan működik az Isteni segítség. Mi pedig ennek ellenére úgy viselkedünk, mint a névtelen, vagy megszólaltatott szereplők jelentős része, többsége.
Mindenki döntse el, mire vár! Érdemes-e várni? Vagy inkább belevág, most a nagy változásba, lehetőséget teremtve az Úristennek a segítség nyújtására! Ki-ki szándéka szerint! Hajrá! DE TUDD, BÁRMIT IS DÖNTESZ ANNAK KÖVETKEZMÉNYE VAN, AMIT TE VISELSZ! Akkor is így van ez, ha nem döntesz, látszólag, mert az is egy döntés és annak is van következménye. De számíts rá, hogy ebben az esetben is egyedül maradsz! Ne bízz Isteni segítségben, mert nem lesz, csak ha megteszed az egyik felét, azt ami a Te dolgod! Ha felelősséget vállalsz, ÖNMAGADÉRT!
"E sorok írója 14 éves fiú volt és negyedikes gimnazista akkoriban. Tíz órakor növénytan óra kezdődött és Kovách Demjén tanár úr magas, szikár alakja pontosan jelent meg az ajtóban, mint mindig. Felment a katedrára, beírta az osztálykönyvet, de nem kezdte el a feleltetést, mint szokta, hanem lehajtott fővel meredt maga elé egy hosszú percig..........és akkor megkondultak a harangok. Kovách Demjén tanár úr felállt, odament a térképtartóhoz, kivette a térképet, amelynek felső sarkában még ez a név állt: "A Magyar Szent Korona Országainak Politikai Térképe", és felakasztotta a térképállványra s mindezt egyetlen szó nélkül, aztán megállt előtte, kissé oldalt, hogy ne takarja el elölünk, és nézte, olyan arccal, olyan leírhatatlan lágy kifejezéssel, amilyet mi még soha sem láttunk száraz és örökké szilárd arcán. Mi halálos csendben néztük a térképet és az előtte álló, szürkülő hajú cisztercita papot, amint feje egyre lejjebb esett a mellére és a kívülről behallatszó harangzúgás által még inkább kimélyített csendben inkább magának, mint nekünk, ennyit mondott: "Consummatum est"
Ötvennégyen voltunk, ötvennégy tizennégy éves magyar fiú. A golgota utolsó szavai után nem bírtuk tovább, leborultunk a padokra és elkezdtünk sírni. Odakint kongtak a harangok.
Nagymagyarország keresztrefeszitésének napja volt: 1920. június 4. péntek..."
Robert Ludlum: Matarese Klán illetve a Matarese leszámolás
Ponyva. Régen írta, de sokat megírt a mai helyzetből. Megdöbbentő. 1920-as évek elején volt egy gazdasági válság az USA-ban. Akkoriban részvényt lehetett venni, hitelre. 100-at adtak 10 ért, a többit hitelre lehetett megkapni. Egy idő után a Rotschild csoport kiszállt ebből a finanszírozási formából. Majd a piac összeomlott. A tönkrement bankokat szépen felvásárolták.
Ma sem lehet ez másként. Generáltak egy piacot, az ingatlanok területén indulva. Hitelt mindenkinek. Aztán ez a piac összeomlott. Most folynak a felvásárlások. Remélem hamar végeznek és mehet az élet tovább...
A keletkező bizonytalanságokat kezelendően egyre több ellenőrzést iktatnak be, arra hivatkozva, hogy így elkerülhető a válság újbóli bekövetkezése. A válságtól való félelem arra indítja az embereket, hogy belegyezzenek, sőt kívánják az ellenőrzést. Egy jól ellenőrzött társadalom viszont jól irányítható. Mind az igények, mid azok kielégítésének a szintjén. Lassan csak azt nem vesszük észre, hogy a létbiztonságért eladtuk a lelkünket, létünk értelmét. Ugyanis a jól szabályozott rendek szerinti élet éppen olyan mint az ösztön élet, amit az álatok élnek. Nem akkor "szeretkeznek", párosodnak, amikor akarnak, hanem, ha a szaporodási kényszerük azt sugallja. Ilyen a biztonságos világ. Csak akkor tegyünk meg dolgokat és úgy amikor, az ösztönünk, a vezetőink jóvá hagyják. ÖSZTÖNÉLET!
A Mataresa írója szerint ez egy mesterségesen keltett, zavargások által keletkező bizonytalanság, amit a bizonytalanság keltői persze könnyedén megoldanak. Így jutnak világuralomra. Hatalomra a létező világ felett! Szerintem zajlik! Szépen, komótosan...
Még sötétben érkeznek az autók. A csend nagy, a várakozást szinte tapintani lehet. Gyülekezünk. Azt vettük a fejünkbe, hogy Krisztus feltámadását a valós időben, vasárnap hajnalban ünnepeljük. Tesszük ezt ősi magyar szokás szerint, határkerüléssel. Ilyenkor a jelenlevők, körüljárnak egy területet, sok esetben a település területét és szándékukkal, jelenlétükkel, a Krisztusi erő megidézésével megszentelik azt. Szent Korona – Szent Határ. Ez az ,az ősi elv, ami mentén mozdulunk, ünneplünk. Szépen, magyarul. A határkerüléssel, ismereteink szerint először szenteljük meg Dobogókőt. Azért valószínű ez, mert amikor még szokásban volt a határkerülés, akkoriban nem volt település a tetőn. Ma már van. Krisztus azt hagyományozta ránk, hogy ahol ketten összejövünk az ő nevében, ott jelen lesz. Így az alap is megvolt ami, a megszentelést eredményezi. 5 óra 30-kor indulunk. Először az általunk legkeletibbnek vélt ponton állunk meg. Imádkozunk, áldást kérünk és énekelünk. Az Isteni jelenlét jól érezhető, már az első közösen elmondott sorok után. Elkezdtük újra a régi hagyományt. Megvalósítjuk, ezen a szent helyen, elsőként, nemzetünkért, hazánkért és önmagunkért. Elindulunk körbe, kerülve. A következő állomás a Mária kegyhely. Itt csak röviden imádkozunk. A táltos iskolások által megépített környezetben végezzük a szer-tartást tovább, a legészakibb ponton. Mind a négy égtájnál megállunk majd, mert ez így szokás koronázáskor is. A király fellovagolva a királydombra, mind a négy égtáj felé suhint a kardjával, jelezve, hogy minden irányból megvédelmezi a Szent Korona birtokait és a Szent Korona testét alkotó lakosságot is. A megszentelés sem történhet másként, mint mind a négy irányba. Minden irányba védelmet kell létrehoznunk, mert akkor tudjuk kifejteni a legjobb hatást a világra. Akkor tudjuk legjobban megvalósítani a szeretet teljességét, amely így messze sugárzik majd. A Rezső kilátónál, imánkra kél a nap. Csodálatos élmény! Itt csak röviden imádkozunk, a látvány mégis fenséges. A legkeletibb pont imái, énekei az erdő fái között egy kis tisztáson hangzanak el. A déli pontnál már meleg van. A nap sugarai nem csak köszöntenek, hanem melegítenek is minket, biztatva haladásunk. A keleti, kiindulási pontnál, himnusszal zárjuk a határkerülést. A magyar és a székely himnusz is elhangzik. A Zsindelyesnél, a Krisztus által ránk hagyományozott jog alapján és a közösség erejével sonkát és kalácsot áldunk, amelyet áldozás, úrvacsora szerűen fogyasztunk el. 74 – en voltunk. A két szervezőn kívül 72 ember jött el. Éppen mint a vármegyék száma. 72 ember. A koronázási Királydombot is a 72 vármegye földjéből hordták össze. Érdekes egybeesés. Jóérzéssel, boldog mosollyal fogyasztjuk reggelinket. Megcselekedtük! Jelen voltunk, jelenlétünkkel, határkerülésünkkel, megszenteltük a Föld szívcsakráját! Tovább folytatódott az évkörös hagyomány részeinek megünneplése, a szer megtartása, a Húsvéti Határkerüléssel. Erőnkhöz mérten, az Isten segedelmével, jövőre is lesz Határkerülés Dobogókőn!
Megszületett a Húsvéti program anyaga, amit lent olvashattok.
Remélem közületek minél többen részt vesznek majd a szeren.
Ismeretem szerint ilyen határkerülésre még soha nem került sor Dobogókőn. Gondoljuk ezt azért is, mert 100 éve még nem volt itt település. Természetesen a régmúlt eseményeit nem ismerjük.
A határkerülés egy komoly szertartás, amelyben az általunk megkerült terület megszentelésre kerül, a Szent Korona – Szent Határ jelentéstartam következtében. Kérem benneteket, hogy olyan személyeket hívjatok, akik megfelelő komolysággal vesznek részt.
Kérem a résztvevőket, hogy a lenti imát vagy tanulják meg, vagy kinyomtatva hozzák magukkal, hogy együtt tudjunk imádkozni.
Találkozunk Húsvét hajnalban!
Békés, önismerettel teli böjtöt!
Szépet! Péter
Magyar Miatyánk
Urunk Istenünk, Mennyei Atyánk,
Áldott legyen a Te neved!
Mert eljött már a Te országod,
Mivelünk és mibennünk.
És tudjuk, hogy bántódásunk nem eshetik többé,
Mert megszabadítottál minket,
És erőt adtál az élethez,
Amely Téged dicsér Urunk,
Örökkön örökké! Ámen
Húsvét Dobogókőn
A Dobogókőért Alapítvány és a MAGYART szervezésében, Évkörös hagyományunknak megfelelően SZERT-tartunk. Egyik legjelentősebb Húsvéti szertartásunk a határkerülés.
Szent Korona – Szent Határ
A Szent Korona Tant követve, Dobogókő településen határkerülést szervezünk. A település majdnem teljes területét körüljárjuk, jelenlétünkkel, szándékunkkal és imáinkkal megszenteljük. Körül kerülésünket felajánljuk a haza és nemzet felemelkedéséért, az összefogásért. Bízunk benne, hogy tettünk következményei megnyitják a magyar szíveket és elindítják, szellemi, lelki és fizikai felemelkedésünket is.
Helyszín: Dobogókő
Indulás: A Zsindelyestől (sípálya teteje)
Találkozó: 2009 április 12 hajnali 5 óra, a határkerülésidőtartama kb. 3 óra
A határkerülés után tűzrakás. A Zsindelyesben, szentelt, áldott étel, sonka, kalács, úrvacsora jellegű fogyasztására is lesz lehetőség, amelyre a jelenlévőket meghívjuk. (Az étel- sonka, kalács - mennyiségének kialakítása miatt kérem, jelezzék részvételi szándékukat. A szentelt étel az falat / főre lesz kiszámolva, kérem reggelizési (hagyományos Húsvéti reggeli, ára 360,- Ft / adag) szándékukat pluszban jelezzék a dobogoko@gmail.com e-mail címen)
Minden erről szól, a csapból is ez folyik. Félelmet kelt, aggodalmat. A 2004-es népszavazáskor az egyik unokatestvérem azt mondta: "ma már eljutottunk oda, hogy nem azért szavazunk valakire, mert az többet ígér, hanem mert vele kevésbé félünk."
Ez tart azóta is. Egyet elfelejtenek az uralkodó osztály tagjai. Nem lehet, egy határon túl, már nem lehet jobban félni, rettegni. Nem lehet a félelmet a végtelenségig erősíteni. A rettegésen túl nincs tovább. Az utána jövő állapotban már az addig félelmükben gondolkodni képtelenek is gondolkozni kezdenek. Nem kell itt komoly eszmefuttatásokra gondolni, koncepciókat elképzelni, bőven elég, ha kimondásra kerül, EBBŐL ELÉG! Ez bőven elég a változtatásra. Láttuk 56-ban is. A nép felkelt és lerázta az igát, ha rövid időre is!
Azt azonban ne feledjük, hogy az igát lerázókat átverték. A Szabad Európa Rádió, bár ebben az esetben csupa kisbetűvel illene ideírnom a nevét, egy mondatot szajkózott. "Tartsatok ki, jövünk..." És kitartottunk. Amikor elesett az első sor, felállt a második, a harmadik, sőt talán a negyedik is. Mind elestek! És senki sem jött! Csak hazudták! Egy valamire azért jó volt ez a hazugság. A magyar ellenállás, forradalom és változás képes tagjai, vagy elestek, vagy a megtorlás alatt börtönbe kerültek, vagy kimenekültek külföldre. Így a mai napig bezárólag lefejezték a magyar nemzetet. Az a 200000 ember éppen az úgynevezett "Rendszerváltozáskor" hiányzott legjobban. Emlékszünk a vitára? A külföldi magyarok szavazhatnak-e, vajon részt vegyenek-e a folyamatban, vagy majd megoldjuk mi magunk itthon. "Megoldottuk" nélkülük! Nem is lett rendszerváltás, csak módszerváltás.
Nem ártana vigyáznunk, nehogy ma is így járjunk. Cigánykérdésben, könnyen kerülhetünk bajba. Ha polgárháborús viszonyokat hoznak létre, és a szervezésre, összefogásra képes vezetőink, "rossz" (nem eléggé nemes és fontos) cél érdekében elvéreznek, újra 30-40 évre megpecsételődik a sorsunk! Vigyázzunk, hová állunk, mihez adjuk a nevünket! A 2006-os Húsvéti Gyógyhír (www.hirtv.net, műsorok, Gyógyhír, 2006, 137.adás) interjúban is elhangzik, ne fentről várjuk a minket megmentő vezetőket, hanem mi válasszuk őket, magunk közül! Hiszen egymást ismerjük. Ha nem, kezdjük el egymást megismerni! Nézzünk egymásra úgy is, hogy no, vajon ő alkalmas lenne-e vezetőnek? Van-e erkölcsi tartása? Ki az Istene, a pénz vagy az valós Isten? Mer és tud-e felelősséget vállalni a teteiért, másokért, a közösségért, vagy csak a saját érdekét nézi? …
Ha pedig arra vagyunk kíváncsiak, mi folyik a nagyvilágban, akkor ajánlom, olvassuk el újra Robert Ludlum: Matareze Klán című ponyváját. Tanulságos, érdekes, sok fordulattal. De leginkább az a megdöbbentő, hogy éppen olyan folyamatot ír le, ami most zajlik.
DOBOGVA HÍV A KŐ! UNOKÁINKTÓL KÖLCSÖN KAPOTT FÖLD!
Kedves Barátaim, akik féltik Magyarország és a Világ Szívét!
Megnéztem azt a filmet (http://www.archandart.hu/magyar/go.php), ami erről az úgynevezett beruházási tanulmány-tervezetről elérhető. Mindenkinek ajánlom! Ez a legtisztább országszerző törekvés, amit a Föld valaha látott. Ezek rabolnak!!! A szívünket akarják rabul ejteni a nyomorultak. Az egész installáció tele van Közel-Keleti építészeti motívumokkal,
csak éppen posztmodern formában. Elég volt!
Településfejlesztési javaslat -- Pilisszentkereszt és Dobogókhttp://www.youtube.com/watch?v=rgLde5ElpJQ&eurl=http://www .archandart.hu/magyar/website/aktualis_munkak/aktualis_munkak_reszletek_iframe.php?munka=1044
Bárki megbízásából teszik ezt a rablást, abba a szállodába magyar nyelven nem lehet majd bejelentkezni. Ezt megakadályozandó sürgősen keresni szükséges tiszta magyar embereket
a pilisszentkeresztiek között, akiknek a lelkében igaz szeretet él Hazájuk iránt.
Azonnal helyi népszavazást kell kezdeményezni ennek a tervnek a törlésére: "Akarja-e Ön, hogy Dobogókő és környéke változatlan állapotban örökre a Világörökség része maradjon?". És nincs apelláta! Ezeknek el kell onnan takarodni!!! Szelídség ide vagy oda, ezt nem lehet eltűrni!!! Erre nincs és nem lesz bocsánat!!! Elég volt!
Mivel alapos a gyanúja annak, hogy idegen kezekre akarják átjátszani Hazánk egyik legősibb és legszebb területét, minden törvényes eszköz megengedett velük szemben. Mindenkit nagy tisztelettel arra szeretnék kérni, hogy a lehető leggyorsabban, a legszélesebb címlistáján köröztesse ezt az információt, amíg nem késő. Ha a dózerok megjelennek, már majdnem késő lesz.
Emlékeztetni szeretnék a Zengő esetére. Sok évvel ezelőtt bátor helyi emberek, akiknek helyén volt a szívük, a hegy oldalában a fákhoz láncolták magokat. Hiába mentek megfélemlíteni őket az idegenbérencek, hallgass volt a nevük, és most már az is marad.
Őrséget kell szervezni a helyiek közül. Tudniuk kell, hogy kikre számíthatnak és kiknek kell szólni, ha baj van. Ez az őrség ott kezdődik, hogy a pilisszentkereszti önkormányzatot is figyelni kell! Bármit tesznek, bármit mondanak, minden pillanatban tudatában legyenek, hogy emberek tömege hajlandó lesz akár polgári engedetlenség árán is megakadályozni ezt a szörnyűséget.
Idegenek, tudjuk kik, utat vágtak szent hegyeinken, amelyek ráadásul természetvédelmi területek. Azok az áruló köztisztviselők, akik ahhoz hozzájárultak, szintén felelni fognak bűneikért. Ezt vegyék kézpénznek. Nem fognak tudni elbújni semmilyen törvény mögé, mert árulók.
Mindenki segítségére szükség lesz. Mindenki részévé kell váljon az
információáramlásnak, ami erről fog szólni. Nincs kibúvó! Nem lehet kibúvó! Hazánk végső sorsa pecsételődik meg ebben az idegeneket kiszolgáló "haditervben" - ha engedik a magyarok. Éppen ezért a világ legtávolabbi zugában élőket is arra kérek, bombázzák leveleikkel majd a tervezőket, hogy álljanak el szándékuktól. Ne kíméljék egyetlen percre sem Pilisszentkereszt önkormányzatát, míg fel nem adja szándékát. Mert nem engedjük meg nekik azt a fényűzést, hogy tovább árulják őseink földjét! Nem engedjük!
Járja be ez a hír az országot! Jusson el a lehető legtöbb magyarhoz, hogy most már az egész országot uralni akarja a betolakodók hordája! Álljon készen minden jószándékú magyar, hogy - s ha csak egy percig is, akár a puszta testével - megakadályozza Dobogókő elfoglalását. Dobogókő korunk egri ostroma lesz, ha lesz. Magyarország a magyaroké, és az is marad.
Ferencváros, 2009. február 8. Lengyel Károly
U.i.: Külön köszönet azoknak, akik ezt az információt közkinccsé tették!
Valamikor réges-régen a kultúránk „kezdetén”, a sumér birodalomban, királyság volt. Éppen úgy mint Egyiptomban, ahol a királyt fáraónak hívták. Az megfigyelhető, hogy a földművelő kultúra a ma elfogadott történelemszemlélet szerint is innen a sumér világból, a két folyó völgyéből származik. Pont ilyen két folyó völgye, mint a Tigris-Eufratesz, az Indus-Szarasztvati, a Duna-Tisza és a Nílus völgye is, bár ez utóbbiban csak egy folyó található. Mindezeken a helyeken nagyjából egy időben jelentkezik a földművelés fejlettebb formája. Sokunk szerint mi magyarok mindig jelen voltunk a Kárpát-medencében. Sokszor, túlnépesedés miatt elhagytuk ezt a helyet, majd ha jelenlétünk felszámolódni látszott, különböző néven, újra és újra visszatértünk ide, a Melegvizek birodalmába.
Az eddig elfogadott történelemírás több helyen korrekcióra szorulhat, hiszen sokak szerint a Gizai piramisok és Szfinksz is jóval régebbi a korábban hittnél. Sokak szerintKrisztus előtt 10500-ból származnak.
Amennyiben számítunk arra, hogy nem minden úgy volt, ahogyan eddig hittük, akkor könnyebben szentelünk figyelmet az ARVISURÁNAK. Arvisura=igazszólás. A magyarok története rovásos formában. A rovás írásos mű, családok történetén keresztül mutatja be évezredek történetét. Az ide vágó passzus a következőképpen szól, szerkesztett formában:
„Majd Gilgames-korabeli szokás szerint, a koronázási dombon (72 megye és bánság területéről hozott egy-egy véka földből) Attila kardjával a négy égtáj felé suhintott, jelképezve az ország védelmére tett esküjét. Majd a termőföldet 72 fejedelmi ifjú egy kertecskébe hordta, amit Gelyzának kellett minden évben megművelnie, hogy népét termékeny munkára serkentse. Ezzel Gelyza a magyarországi keresztények első uralkodójává vált.”
A magyar fejedelemnek kertet kellett művelnie. Milyen érdekes. Az is kiderül az írásból, hogy a sumér uralkodók is csak mintegy az idejük felében „uralkodtak”, a többiben földet műveltek, szintén példamutatásból.
A példamutatás erejében minden ősünk, hitt. Sőt a hagyomány részévé tették. Működött is, amíg megtartották a vezetők a példamutatás módszerét.
AKI ELFELEJTI, HONNAN JÖTT, ELŐRE SEM JUTHAT! AZ ŐSÖK BÖLCSESSÉGE ÁTSEGÍT MINDEN OLYAN HELYZETEN, AHOL A MEGOLDÁS NEM A PILLANATNYI VALÓSÁGBAN REJLIK.
Képességeinkhez mérten, megünnepeljük a nevezetesebb ünnepeinket Dobogókőn.
A helyszín, a sípálya melletti Makovecz tervezésű épület.
Az első ilyen program, most vasárnap, 21-én lesz, 13-14 órától.
Családos megjelenésre számítunk.
Elsőre csak rövid programot tervezünk.
Beszélgetés adventról, karácsonyról, tűzgyújtás, népzene és tánc.
Az étkezést a Lőrincz konyha segítségével lehet megoldani. A házban üzemel.
Íjászat is lehet, hogy lesz, saját íjjal.
Ha eljöttök, megtiszteltek. Remélem kialakul szépen, lassan az a szép ünnepi légkör, amikor elmondhatjuk magunkról, hogy ünneplőbe öltözött a lelkünk, megtelt boldogsággal és örülünk.
Bátorkodtam megválaszolni, bár tudom a választ ő is tudja, csak kaifakadt belőle a mindannyiunkat elszomorító, feszítő valóság.
"Kedves barátaim!
Arról meséljen nekem valaki, aki esetleg tudja, hogy miért nem számolják fel végre a lassan 20 éve müködő bünfészket? az évente 1000 milliárdos kárt és 100.000 munkahely megszünését okozó zömében kinai, vietnami, többnyire illegálisan itt tartózkodó csalót és arab valutaváltó testvéreiket miért nem rúgják ki az országból?
/ 3000 konténernyi árut adtak el számla és áfa nélkül pár hete/ /évi több száz milliárd forintot feketén átváltani sem rossz üzlet/ itt minden hamis, a vállalkozói igazolvány, az áru eredetét igazoló számla, ha nem nikét irnak rá akkor a "made in italy" felirattal vakítják a magyarokat, természetesen senki sincs bejelentve, az adófizetés, a járulékfizetés, az áfa, a helyi ip.ü.adó, stb. teljesen ismeretlen fogalmak, ill. úgy gondolják azt csak a tahó magyaroknak kell fizetni, mert ök fizetnek zsebbe védelmi pénzt és ezért biztosítják nekik a szabad rablást! Érdekes, hogy a napi százmilliós forgalmat bonyolító nagymenők, a konténernyi tételben árulók, elöbb értesülnek a vámosok akciójárol, mint a vámosok!!!!!!????????? és hol vannak a veres féle apeh legények? csak a magyarokat kell tönkre tenniük? Mi a helyzet a blokkadás, az áru eredetének igazolása miatti horror birságok, üzletbezárások kiszabásával? innen hány milliárd jött be? mert ha itt is olyan könyörtelenül csapnának le a kinaiakra, mint a nyomorult magyar kereskedőkre, akkor már 10 éve zárva lenne minden üzlet! az Ázsia center sem kivétel!!!!!!!!!!!!!!!! kinek az érdeke ennek és a többi hasonló piacnak a fennmaradása? a parlamenti képviselők miért kussolnak? az innen beszedhető 2-300 milliárd áfa, ha más nem is, miért nem hiányzik veres et. gyurcsány et.??????????"
Szervusz!
"Adjátok olcsóbban, ha kell beszerzési áron, vagy az alatt! Ha majd minden konkurensünk tönkremegy, úgy is annyira emeljük az árat, amennyire akarjuk."
Dúcz László: Istennek háttal
Szerintem ennyi a megoldás. Az önmagát kereső, ha egyáltalán kereső,
de leginkább pénz és létminimum hajszoló magyar nem képes a felismerésre.
Így szépen lassan elbukik, felemészti minden jövőjét!
Míg azt hiszi, a karácsony az ajándékozásról szól és hajszát folytat a mennyiségért,
nincs esélye.
Nekünk keveseknek nehéz, mert mi látjuk, hogyan hajszolják bele magukat és
