Elkezdődött megint valami új?
Nem, nem, semmi új...
Sajnos. Csak a szokásos forgatókönyv...
Korea, Vietnám, Irak, Líbia, arab tavasz, Afganisztán...
Csak ez most közel van! Nem csak hozzánk, hanem egy olyan államhoz is, amelyik ezt nem tűri a szomszédságában...
Közben pedig emberek halnak meg, válnak hajléktalanná, tűnik el az életük a semmibe, egyesek gazdagodásának az érdekében.
A szokásos forgatókönyv...
Ezért született az írás...
Ha már háború...
Ha már megint háború van és egyes csoportok véres játékot játsszanak, azt szeretném, ha ez a háború végre az észak-amerikai kontinensen játszódna. Vigye mindenki oda a játékszereit és határozzuk meg, ha valaki ezt vagy azt a települést, területet elfoglalja, akkor övé Ukrajna. Ha elveszíti azt, akkor meg nem az övé. Korrekt szabályokkal működne! A játéktér eseményeit kivetítenénk békés úton Európára, a világra. Persze mi is, az EU, a NATO, mert a magam részéről magyarként én nem vennék részt, oda mennénk és ott játszanánk. Finanszíroznánk, küldenénk katonákat, fegyvereket, bármit amivel a szövetségünk nyerhet. KÖZBEN PEDIG ITTHONRÓL NÉZNÉNK A TV-BEN, MI IS TÖRTÉNIK AZON A TÁVOLI, TALÁN NEM IS LÉTEZŐ KONTINENSEN! Sajnálnánk az ott lakókat, a halált, a pusztulást elítélnénk. Hazafias szózatokkal szórakoztatnánk magunkat. Néha gyűjtést is rendeznénk a rászorulóknak. Lenne napi háborús idő, amikor ezzel foglalkoznánk, aztán minden maradna a régiben és élnénk az életünket tovább! Nem lehetne végre, hogy az érdekeinknek végre, mások kárán szerezzünk érvényt? Vagy legalább azok háborúzzanak akik akarnak, de otthon, ahol ők maguk is sérülhetnek, ahol átélhetik ennek a nagyszerű játéknak minden élményét?! LEGYEN VÉGRE IGAZSÁG!
Somogyi Péter
Hagyatékőrző
