Örök kérdés, az alaptörvény és annak érvényessége
Akkor röviden összefoglalom, bár érdemes Dr. Varga Tibort kérdezni, mert ő ennek a tudója.
Azért van a kérdésben olyan ami biztos. Dr. Varga Tibor, aki jogtörténész, azt mondja, hogy a katonai megszállás alatt hozott rendelkezések, külön eljárás alá esnek, ugyanis hadiállapot van keletkezésükkor. Pl. a katonai megszállás miatt, ha úgy döntünk, a katonai megszállás után, az egyes törvények, rendelkezések nem érvényesek, pl a privatizáció. Ezek a döntések soha sem évülnek el, bármikor perelhetőek, a hadiállapot miatt. Az utolsó időpont amikor nem álltunk katonai megszállás alatt, az 1944 március 19, a német megszállás kezdete. A németet követte a szovjet, amely 1991 június 30-ig tartott. Így se a köztársaság kikiáltása, se a népköztársaság, se újra a köztársaság, se a 89-es alkotmány nem érvényes. Mivel az alaptörvény a 89-es alkotmány alapján íródott, arra hivatkozik, arra alapozza a hatalmát, azaz, 2/3-addal lehet alkotmányt módosítani, ezért bizony az se érvényes. Persze ehhez a népnek, az Isten adta népnek ezt akarnia kellene. De a jogfolytonosság helyreállítása 1944 március 18 előttre kell szóljon. Így minden eddigi döntés, azóta, háborús időszak alatt hozott döntésnek számít, ami ezért soha sem avul el, perelhető és megszüntethető. Hacsak a jogfolytonosság helyreállításakor nem döntünk úgy, hogy érvényesek.
Boldogulásunk titka pár alap dolog lenne.
A Szent Korona Jogot jogfolytonossá tenni egy 1944 március 18 előtti időponttal.
A Szent Koronát vissza kell helyezni a hatalomba. Így nem kell király, elég a kormányzó és az összefogás is megvalósulhatna, mert amíg egy emberért próbálunk összefogni, addig az ország egyik fele szereti, a másik utálja őt.
Ahogy a Szent Korona visszakerül a hatalomba és a jogfolytonosság fennáll, akkor helyreáll, a Szent Korona Birtokai viszony, amely az összes olyan ingó és ingatlan vagyont jelenti, amelyek az itt élők létbiztonságát, biztonságát jelentik. Például, ivóvíz, föld, ásványok, út és áramhálózat… ezeket lehet ugyan üzemeltetni, lehet szedni a hasznaikat, lehet birtokban is lenni (például a termőföld esetén), de nincs elidegenítési joga rájuk senkinek. Azaz, nem adhatják el másnak. Magán kézbe se kerülhetnek.
Helyre kell állítani a kétkamarás parlamentet, ahol a felsőház, nem a nemesség, hanem a szakmai szervezetek vezetői (ez már a Horthy éra alatt is 25/75% volt, a szakmai képviseletek javára). Így a hatalom 3 ágú: a kormányzat, az alsóház, azaz a választott képviselők, illetve a felsőház, a szakmai szervezetek képviselői.
Ezek a minimumok. Természetesen sok dolgot aktualizálni kell, de a szokásjog alapú történelmi alkotmányunk megvédene minket a pénzharácsolás, a tőke maximalizálás és a külföldi uralom hátrányai elől (gondoljunk a Szent Korona Birtokaira). A sajátjainkkal meg magunknak kell boldogulnunk.
Igazán jó lenne, ha ennyit mindenki tudna és ezekben a létkérdésekben, legalább ebben a pár dologban lenne nemzeti egyetértés. Ha terjeszted nem baj, de kérem a forrást is közöld! Nem jó érzés, ha a saját gondolataidat, mások újdonságként mesélik el Neked.
Somogyi Péter
Lélekszerelő, Hagyatékőrző
