Most aktuálisan a “szabadság” napjának mondják, az ellenállásé, ahol a többlet jogokért küzdenek, harcolnak, a kik is? Ja, erre is ráült a politika… szegények akiknek valamikor tényleg volt valódi szándékuk, amit önmagukért…

Sose értettem, mi az oka. 

Azt mondják, egyenlő jogokat szeretnének…

Van nekik, a saját korlátaiknak megfelelően.

Mik ezek a korlátok? A egyik például, hogy szaporodásra, az élet továbbadására nem képesek. Ez nem baj, van ilyen. Ám ebből következik, hogy nem tehetnek úgy, mint azok akik az élet megteremtésére és annak továbbadására képesek. Nem kizárva vannak, hanem erre nem képesek. Miért fontos ez, azért jó tudni, mert pont ezért van korlátozva a mintájuk továbbadása is. Ne adják tovább azt a mintát, amely életellenes, amely nem felel meg az élet menetének, Isten természetének! Például ezért nem nevelhetnek gyereket. 

Tudom erre jön az, hogy a szeretetet tőlük is el lehet tanulni… Többet ér egy szeretettel teli homoszexuális pár, mint egy alkoholista, vagy más defektes hetero pár. Jobb lenne ott a gyerekeknek… Sajnos ez nem igaz. Ugyanis minden gyerek a minta lapján, a példa alapján tanul. Ez azt jelenti, hogy az életébe belekerül, a nevelői mintája alapján egy életellenes, viselkedés. Az, hogy végül ez melyik életterületen jelentkezik, milyen betegséget von majd maga után, azt nem lehet előre megmondani. De itt nem erreől szeretnék írni. 

Elmesélek egy történetet. Főhősünknek gyerekkorában “szerencséje” volt egy idősebb, vele azonos nemű megrontóhoz. Aki talán nem bántotta, de belevitte olyan “játékokba”, amilyet azonos neműek játszanak egymással. Fiúkról van szó. Ettől az érintett még nem lett homoszexuális, de volt egy tapasztalata, hogyan lehet szexuális élményekre szert tenni, azokat megélni. Ebben a szakaszban számára csak ez az egy forma létezett, amit kisgyerekként megtapasztalt. Fiú a fiúval… Hiszen se a kora miatt, se más okból lányokkal hasonló lehetősége nem adódott.

Telt múlt az idő és ő is mint minden fiú, aki kamaszodik, elkezdett érdeklődni a lányok iránt. Amúgy, átlagosan… De sajnos, nem lettek pozitív tapasztalatai. Nem boldogult a lányokkal, ahogyan egyikünk se boldogul eleinte. Hiszen annyira mások! Másként viselkednek, gondolkodnak és ráadásul van nekik ez az érzelmi kilengés, nevezhetjük akár női szeszélynek. Szóval, van nekik. Nehéz velük, szerintem nem csak eleinte, később is, mert mások vagyunk. Mégis nagyon szeretjük őket! Nélkülük az élet értelmetlen!

Ahogyan nőtt a kudarcok száma, miközben nőtt a vágy is az intimitásra, felmerült a gondolat, hogy a ismert irányba is lehetne valamit keresni. Ehhez hozzájött a találkozás, a régi, megrontóval, aki persze önmagához hűen, meg is tette a megfelelő lépéseket… így aztán főszereplőnk hamar egy homoszexuális társaságban találta magát.

Megkapta a vágyott intimitást… Sőt sok segítséget is az élethez. Köztudott, hogy ebbe a körbe tartozók, nagyon össze tudnak fogni és segítik egymást… Még hogy csak segítik? Előnyökhöz is juttatják egymást. Hiszen kisebb mennyiségű ember, jobban ismerik egymást… Sőt az új szereplőkre is szükség van, a megszokások ellen. A gyanútlan és lélekben nem erős embereket, akik elbizonytalanodtak az életükben, különböző módon befolyásolják, manipulálják és talán idővel nem is igazán engedik el maguk közül. Saját bevallásuk szerint, oly sok az előny, hogy nem is mernek ezekről lemondani és újra a másik oldalon, újrakezdeni. Pedig a többségnek van esélye a nemi jellege szerinti boldog életre, ha megtanulja annak a szabályait és módját.

De ezt nem elemezném és nem is ez az írásom célja, csak egy példát akartam leírni, amiből jól látszik, nem is annyira “veszélytelen”, a “hibás”, az életellenes minta ideje korán történő megismerése. Főleg, ha azt az általuk ismételgetett szlogent is figyelembe vesszük:

Honnan tudod, amíg nem próbáltad? Legalább próbáld ki és azután majd eldöntöd…

Totális manipulációs, rábeszélő dumák. S van még belőlünk. Ezek a megfelelő filmekben is elhangzanak. Miért? Hogy manipuláljanak, kételyt ébresszenek és ezzel kaput nyissanak egy lehetőségre… s onnan… majd meglátjuk…

Lépjünk tovább! Van ez a csoport, akik közül kevesen vannak akik ténylegesen szenvednek a más test, más lélek, ellentétéből adódó nehézben. Mert van ilyen. Nekik szívesen és könnyen segít az ember, hiszen el tudjuk képzelni, milyen nehézség rejlik eben a helyzetben. Persze itt is mint oly sok helyen vannak olyanok is akik divatból, kivagyiságból csatlakoznak. Természetesen ez az ő dolguk.

Tehát adott egy csoportosulás, akik az természet rendjétől eltérő viselkedésű emberek vannak. Abban a gondolkodó emberek többsége egyetért, hogy amíg otthon a hálószobájukban csinálják, ÖNKÉTES ALAPON, addig EZ SENKIT SE ÉRDEKEL! Csak bátran! Mindenki úgy szereti egymást, ahogyan csak akarja, közös megegyezéssel. 

Természetesen se a befolyásolt, zsarolt, manipulált esetek nem tartoznak ide, ahogyan a gyerekek sérelmére elkövetett hasonló tettek se. Hiszen egy gyermek, nem tud dönteni a saját életéről, ebben a formában. GYEREKKÉNT, ÚGY ÉL, HOGY MEGMONDJÁK NEKI MIT TEGYEN, HOGYAN ÉLLJEN, majd felnőtt korában eldönti, viszi-e tovább a mintát vagy sem. De mi akik terápiával foglalkozunk pontosan tudjuk, hogy mennyire nehéz a szülői mintától szabadulni, akkor is, HA SZÁMUNKRA MINDEZ KÁROS! Már az is nehézséget okoz, hogy az érintett felismerje a számára káros szülői mintát, nem ám annak a letétele…

Nos, van ez a csapat, akik dolgáról, sok értelmes vitát is lehetne folytatni, ha nem az lenne, hogy minden véleményt, kritikát eleve támadásnak vesznek és azonnal visszatámadnak. Most ez van. Ők azt gondolják, valamiféle hátrányt szenvednek az állapotuknál fogva, MIKÖZBEN CSAK AZ ÁLLAPOTUKNAK MEGFELELŐ KORLÁTOK KÖZÖTT ÉLNEK! Aki nőnek születik, ha férfinak érzi magát se lesz férfi. Mi magyarok szépen beszélünk: ANNAK ÉRZI MAGÁT! Nem az, csak annak érzi magát.. 

A felvetésem szempontjából, még ez is mellékes. Ezekről lehetne érdemi beszélgetéseket folytatni. Tehát itt van ez a csapat, akik “harcolni” akarnak, valami féle jogcsorbítások ellen. Vagy valami többlet jogokért, amiről azt gondolják, nekik jár. Rendben, ehhez van joguk. Tegyék.

Ellenben, soha se értettem meg, ha azt szeretnék, hogy a természet rendje szerinti többségi társadalom elfogadja, segítse őket, akkor miért az a módszer, hogy ezekkel a többséget adó társadalmi csoportokkal szembe mennek. Őket megbotránkoztatják, nemi szerepeikben, vallási hovatartozásukban, sértegetik, kigúnyolják. MAJD MIUTÁN EZT MEGTESZIK ELVÁRJÁK A POZITÍV, TÁMOGATÓ REAKCIÓT, AZOKTÓL, AKIKET MEGSÉRTETTEK!

UGYE? SÁNTÍT!!! Egy biztos, ha én valakinek a támogatására számítok, ha azt a támogatást meg szeretném kapni, akkor biztosan nem sértegetek, nem gúnyolom ki…

Ha ezeket mégis teszem, mindegy mit mondok, MERT A TETTEK BESZÉLNEK, akkor joggal merül fel a másikban a kérdés, vajon tényleg komolyan szeretném azt a támogatást? Tényleg érdekel a másik véleménye és szeretném azt pozitív irányba befolyásolni? 

NEM!

A pont leszarom, az inkább igaz. Meg az is, hogy nem az együttműködésre helyezem a hangsúlyt, hanem az ellentétekre, hiszen azt szítom, a megbotránkoztatásra, a sértegetésre…

Az lenne 28-án az elvárás, hogy ez a csapat, akik magukat egy közösségnek hívják, pedig nem azok, ha már demonstrálni akarnak, tegyék azt úgy, hogy ne bántsák, sértsék a többség társadalmat, az ő számukra fontos dolgokat, tabukat. VISELKEDJENEK TISZTELETTEL IRÁNTUK! Ahogyan azt ők maguk is elvárják a többségi társadalomtól. Hiszen állítólag ezért vonulnak fel! Tegyék ezt, úgy, hogy:

• rendesen felöltöznek, 
• nem mutogatják a meztelen testüket (tudom a strandon majdnem minden látszik, jól mondod, a STRANDON! De akkor ott vagy, oda mentél és tisztában is vagy azzal hogy ebben lesz részed. Ez nem ugyan az!),
• nem sértegetik mások vallását,
• nem gúnyolják mások jelképeit,
• …

Szóval, amolyan normálisan viselkednek. Ha ezt tennék, SENKI SE AKARNÁ SE BETILTANI, SE MEGSZÜNTETNI AZ ÖNKIFEJEZÉSÜK EZEN, DEMONSTRÁCIÓVAL EGYBEKÖTÖTT VERZIÓJÁT!

De ugye ők erre nem hajlandóak. Pedig nem egy nagy kérés! Sőt, nekünk is jogunk van ahhoz, hogy ne kelljen néznünk őket ebben a formában. 

Mivel mindezeket nem teszik meg és még értelmes magyarázat se érkezett arra, miért nem lehet mindezt normálisan levezényelni. Persze azt sokan mondják, hogy a vonulók többsége nem így van öltözve, nem így viselkedik… Erre én azt mondom, hogy akkor ez a többség, zárja ki a soraiból ezeket a deviáns alakokat. Ha nem teszik, akkor azzal sajnos azt üzenik, AZÉRT EZ ÍGY RENDBEN VAN! Őket nem zavarja, akkor se ha minket igen. Szóval ők, ha nem is teszik, EGYET ÉRTENEK VELE, VELÜK!

Ennek pedig az az üzenete, hogy bizony ennek a csoportnak a tagjai, a kettősmérce mentén, amit persze a legnagyobb mértékben elutasítanak, ha nem ők csinálják, leginkább lenézik a többségi társadalmat! MAGUKAT KÖLÖNBNEK, ÉRTÉKESEBBNEK TARTJÁK, mint a többségi, korlátolt tömeget…

EGY BIZTOS, ILYEN HOZZÁÁLLÁSSAL NEHÉZ LESZ A TÖBBSÉGI TÁRSADALOM EGYÜTTÉRZÉSÉT, TÁMOGATÁSÁT ELÉRNI, KIVÍVNI! Mondhatjuk, egyenesen lehetetlen! SŐT az is biztos, EZ NEM IS SZEREPEL A CÉLOK KÖZÖTT! Inkább a felforgatás, az anarchia, a deviancia népszerűsítése a cél! Ez se baj, csak aztán ne tessenek csodálkozni! Min? A Következményeken. Mert egyszer csak lesznek és sajnos nem pozitívak. 

Mindezt írom, szíves megfontolásra, átgondolásra, talán még tanulsága is lesz a dolognak. Nem megoldhatatlan azt a kis lépést a többség felé megtenni, amivel ki lehetne vívni a szimpátiájukat, együttérzésüket… PERSZE EZT AKARNI IS KELLENE!

Ide illik: https://fb.watch/AufrsEuodD/ 

Somogyi Péter

Hagyatékőrző