Meghívtak egy csoportba. Normális élethez ragaszkodók. Egy ideig figyeltem. Aztán feltettem egy-két írásomat. Kaptam ott mindent. Amit viszont észrevettem, hogy a hangadó hőzöngők mellet van azért egy rész, talán a nagyobb, ha hallgatag is, aki a megoldásban érdekelt. Felmerült, a hogyan… Megkísérlem leírni az én a gondolatmenetemet. Vannak dolgok amiben egészen és rendíthetetlenül biztos vagyok. Ezek a gondolatok nem minden esetben érik el ezt a szintet. Vannak persze benne részek amiben biztosnak érzem magam, de mivel emberi dolgok, nem lehet akkora bennük a bizonyosság, mint ha Isten dolgáról lenne szó.
Van egy nagyon fontos kérdés. Sokan nem hiszik, de én látom, az összes ilyen kezdeményezésnek van két nagyon valószínű kimeneteli fogatókönyve. Ez persze nem az összes lehetőség.
Az egyik opció, hogy a csoporttagok, némi irányításra, elmennek a problémájukkal politikai irányba. Ekkor az ellenzék ráül a sztorira és használja a saját céljai érdekében, amíg szüksége van rá.
Másik verzió, hogy szintén belsőnek tűnő irányítással hiteltelenné varázsolják az egészet. Pl, kikezdik a szervezőket, vagy sikertelen megmozdulásokat siettetve, ellelketlenítik a résztvenni akarókat. Szerintem ilyen lépés már volt. Sőt a fröcsögő kormány ellenes, kormányt szídó hangokat pedig az előbbi csoportba sorolom. Szerintem már mindkettő EGY-ség rombolás megkezdődött és sajnos sikerrel folyik.
Nem kétséges, ha komoly a változtatni akarás szándéka, akkor a változtatást könnyebb megtenni együtt, mint kizárva a kormány pártiak, egyébként nem kis létszámú csoportját. A gyűlölködés, a fröcsögő minősítés és a leszólás, beszólás semmi másra nem való, mint a kialakulni látszó egység megbontására.
Oszd meg és uralkodj! - tanácsolják az uralkodni akaróknak…
Kicsit hosszabb bevezetés után jutunk el a mostani írás lényegéhez.
Én rendszer “ellenes” vagyok, de nem kormány ellenes. Sőt, az ellenes se igazán jó kifejezés. Inkább a jobbító, lenne helyes.
Véleményem szerint ma a világ, a legnagyobb átverést szenvedi el. Ennek a demokrácia nevű szemfényvesztés az alapja. Azt mondják, mi választunk, vezetőket…, mi döntünk…, rajtunk áll… Miközben… A pénz alapú társadalomban ennek ellenére a dolgok másról szólnak. Akié a pénz, az diktál… Mi az ordas átverés? Az, hogy azt vetítik, hogy mi …, rajtunk áll… A szabadság…, szólásszabadság…, a lehetőségek…, a számít a véleményed…, a … Mintha volna ebben a relációban bármi is ami rajtunk állna. NINCS! Érdemes tudomásul venni. A színjáték, bármennyire is hihető, mégis csak színjáték!
Mindezekről még bőven lesz szó. Ki fogok emelni dolgokat, amiket leírok, megírok. De azokat, amiket itt leírtam, figyelembe véve, kimondható, hogy a demokráciának hívott démonokráciával nem tudok azonosulni. Ugyanis ez itt nem más, mint a kisebbség rémuralma a többség felett! Annak az érdekei érvényesülnek, aki hangosabban tud arra hivatkozni, hogy őt elvtelen megkülönböztetés éri és ezért neki különleges elbánás jár. (Már itt tetten érhető az ellentmondás.) Ehhez pedig sokszor csak pénz kell, illetve megfelelő média kapcsolat. Elvtelennek számít minden olyan dolog, ami a kisebbséget a többséghez igazítja. Piedesztára van emelve minden olyan jogi aslap, szabályozás, amikor az egyén érdeke felülírja a közösség érdekét. Sajnos az számomra egyértelmű és szerintem másnak is azzá kell válnia, hogy egy kisebbség soha nem határozhatja meg az egész közösség életét, olyan szabályok szerint, amelyek a kisebbség érdekeit képviselik a többség kárára! Minden társadalomban, még a királyságokban is, ha tetszik, ha nem, ha ezt tanították, ha nem, a többség érdeke számított. Mint ahogyan a miniszter szó is azt jelenti szolga. Egy uralkodó, egész életében felelt a rá bízott népért. Na igen, voltak köztük alkalmatlanok, ahogyan ma is van a vezetőink között, bőven alkalmatlan. Akiket állítólag mi magunk választottunk. Tehát meg tehettük volna, hogy ne alkalmatlan, tehetségtelen előljárókat válasszunk!
Egy kis apróság: elöljáró
Aki elől jár és példát mutat! Ilyeneket választunk magunknak? Akiket követnénk, bármit mond? Magyarázza meg valaki nekem miért választunk időről időre tehetségtelen és alkalmatlan vezetőket? (erről is lesz írás)
Mellesleg, olyan helyzetben, amikor kiderül melyik kisebbség uralkodik, nyomja el a többséget, akkor a kisebbség utólag retorzióra számíthat. Úgy, hogy nincsen joga reklamálni, méltányosságot kérni, hiszen ő se alkalmazta ezeket az alapelveket. Kegyelem Istennél…
Persze ezzel nem számolnak a rajtunk uralkodók, mert hiszen ők a pénz bűvöletében azt hiszik sérthetetlenek. Teszik ezt ma sajnos joggal. Miért? Mert a változtatni akarók se szeretnének mást, mint azt, hogy náluk legyen a zsé és ők mondhassák meg… NA EZÉRT AZ UTOLSÓ MONDATÉRT NEM VÁLTOZIK SEMMI. Ezért nem sokat érnek a csoportok, a hőzöngések, a lázongások. Mert csupán arról szólnak, hogy ebből elegem van. Pontosabban abból van elegem, hogy nem én diktálok, hanem a másik.
Biztosra állítom, hogy bármelyik okostojást, ha beültetnénk a megfelelő székbe és látná, a megkötéseket amik alapján kormányozhat, vagy azonnal lemondana, vagy maga is beállna abba a sorba amit ma olyan nagy hanggal és önérzettel kritizál.
Ezért nem állítok kevesebbet, mint azt, hogy vagy egy teljesen új rendszert hozunk létre, vagy teljesen felesleges minden lázongás, hőzöngés. A kormány csere meg még inkább. Mert ott is csak egy elképzelés van. Ne ők! De arra, hogy kik és hogyan, semmi válasz sincs. Így pedig, DACOS GYEREKKÉNT, FELNŐTT EMBER NEM HOZ FELELŐS DÖNTÉSEKET!
Az új írások készülnek, ahogyan teendőim engedik.
Köszönöm a figyelmedet!
Somogyi Péter
Hagyatékőrző, Lélekszerelő
