Klímaváltozás, változás? Van, lesz?
Az Oxfarm egy tanulmánya szerint, 2010-ben a 43 leggazdagabb ember vagyona kitette a világ legszegényebb embereinek, azaz a világ felének a vagyonát. Ez tavalyra úgy módosult, hogy a 8 leggazdagabb embernek van akkora vagyona, mint 3,6 milliárd (3600.000.000) embernek. Egy másik kimutatás szerint: A 3,5 milliárd legszegényebb ember összesen az összvagyon 2,7 százalékát birtokolja.
Érdemes elgondolkodni, hogy vajon a világ vagyonának 80%-a hány ember kezében van. Miért fontos ez? Mert sokat beszélünk a klímaváltozásról, a válságról, a fenntartható növekedésről és sok hasonló témáról. Most maradjunk a klímaváltozásnál. Mit kellene tennünk a klímaváltozás megakadályozása érdekében? Igazán izgalmas kérdés.
Nos, sokan azt mondjál, változtassunk a szokásainkon, ne tegyük ezt, vagy ne tegyük amazt, sőt… Ne értse senki félre nem tartom feleslegesnek az egyéni kis tetteket, hiszen ha elég sokan tesznek kicsit, az nagy eredményt hozhat a világunk számára. Ellenben mégis azt kell mondanom, van itt igazán komoly probléma, ami nem azon múlik, hogy dízel vagy elektromos autóval járunk. Ugyanis arra senki sem gondol, hogy az elektromos áramot vajon hogyan állítjuk elő? Mert túlnyomó részt bizony nem környezetbarát módon. A megújuló energiaforrások aránya az EU-ban nem éri el 2017-ben a 20%-ot. Tehát a gépkocsinkhoz érkező áramnak csupán max 18%-a környezetbarát. Ezek után pedig beszélnünk kell még a tönkrement akkumulátorok mentesítéséről, ártalmatlanításáról és ezeket figyelembe véve már egyáltalán nem biztos, hogy annyira környezetbarátok vagyunk.
Sajnos ma ezzel a témával kapcsolatban az a trend, hogy van valami divathullám, egy “mértékadó” vélemény, amelyet az emberek szajkóznak, úgy, hogy át se gondolják, valójában mit beszélnek, mi mellett törnek lándzsát. Ez azonban nem csak ebben a témában van így, hanem sajnos majdnem mindenben. Az emberek, attól függően, hogy mely közösséghez szeretnének tartozni, annak megfelelően szajkózzák, annak a közösségnek a jelszavait, véleményeit, anélkül, hogy átgondolnák, vajon miről is beszélnek. Vajon tényleg ez a véleményük, ha komolyan elgondolkodnak azon amiről szó van? Teszik ezt ahelyett, hogy a közösségeket szeretet alapon és nem elvtelen egyetértés alapján tartanák fenn. Elismerve azt a tényt, hogy mi emberek valójában közösségi lények vagyunk, hiába ismétli és próbálja nekünk megtanítani a liberális világeszme, hogy csak mi egyedül vagyunk fontosak. Hiszen létezik a mi saját igazságunk, mindenkitől elkülönülve és az éppen annyira igaz lehet… Pedig ez a legnagyobb átverések egyike. Hiszen, ha esik az eső, azon lehet vitatkozni, hogy nagyon esik, vagy csak éppen, de azon nehéz, hogy vajon esik-e. Mert az egyszerűen tény. Így az egy objektív valóság. A kérdésben szubjektivitásnak helye nincs! Szóval közösségi lények vagyunk és vágyunk a közösségre, hogy tartozzunk valahová! Így igazodunk, ott ahol ez a legkönnyebben megy. A mai panaszkodó világunkban panaszkodunk, vagy klímakrízisezünk, vagy Orbánozunk, vagy… Csak tartozzunk valahová! Miért olyan nagy gond ez a “törvényesített” hazugság mellett? Azért, mert soha sem derül ki a valóság és így a megfelelő lépéseket se tudjuk megtenni.
Gondoljunk csak arra, hogy a széndioxid kibocsátási kvóta körül mi zajlik. Mindenki kap egy keretet, aminél nem lehet nagyobb a gázkibocsátása. Ez jó, hiszen kiszámoltuk, kinek minimum mit kell teljesítenie ahhoz, hogy ne rohanjunk a végzetünkbe. Ekkor azonban mit hallunk? Ha valaki kevesebbet teljesít, mint az előírt kvóta, akkor ennek nem örülünk, hogy végre jobban teljesítünk, hanem egyesek megveszik a kvótát ami megmaradt és ők azonban túlteljesítik az előírt keretet. Micsoda? Szóval nem az a fontos, hogy a Föld nevű bolygót, minél jobban védjük?! Nem az a fontos, hogy minél kevesebb károsanyagot bocsássunk ki, hanem az, hogy minél többet keressünk a lehetőségekhez képest. Amit valakik meghatároztak. De akár tévedhettek is… Talán túl optimisták voltak, esetleg túl nagyok lettek a keretek, mert a gazdaság megkövetelte… A fenntartható fejlődés megköveteli!!! Vajon tényleg a fenntartható fejlődés? NEM CSUPÁN A VILÁG GAZDAGAINAK A MOHÓSÁGA? AZOKNAK A MÉRHETETLEN PÉNZÉHSÉGE, AKIK A LEGFELSŐBB SOROK SZERINT A VILÁGOT URALJÁK? Vajon nem az lenne a megoldás a problémánkra, ha ők nem lennének ennyire mohók? Mert lássuk be a világot ma egy dolog mozgatja. Vannak ezek az igazán vagyonosak és azok akik ugyan ide akarnak jutni. Mindegyik hajtja a pénzt, ami a hatalmat biztosítja. Mindegy milyen áron tudják megszerezni.
Miközben régen, a normális világban úgy volt, hogy aki elég szigorú és következetesen viselkedett, arra felnéztek. Ha ezt sokáig és minden körülmények között tartotta, akkor őt kemény embernek tartották. Aki pedig elég szigorú, következetes és kemény ember volt, annak megadatott, hogy hatalma legyen. Emberi értékeinek az alapján. Nem holmi ügyeskedés, mások átverése árán megszerzett gazdagság adta a hatalmát, nem a mérhetetlen önzése, zsugorisága, hanem a közösségért érzet felelősség, a közösségért végzett tettek, cselekedetek. Az ilyen férfi napszerű volt és ÜGY VOLT AZ ÉLETÉBEN! Az ügy egy olyan dolog, aminek a felelőssége túlmutat a családon, kiterjed a környezetünkre, a környezetünkben élőkre, az értük érzett felelősség.
Nem állítok kevesebbet, hogy amíg a hatalmat birtokolók nem így viselkednek, addig jelentős változás nem lesz. Ugyanis a média segítségével, az emberiség nagyobbik hányadával simán elhitetnek mindent, még azt is aminek az ellenkezőjéről meg is győződhetnének, ha kinéznének az ablakon. De persze nem teszik, mert a közösség amiben élnek sem teszi. Sőt a valóságra sem kíváncsiak, mert akkor felül kellene vizsgálniuk cselekedeteiket és változtatni is illene, ha az amit látnak nem felel meg az egyébként olyan hevesen hangoztatott eszméiknek. Szar tükörbe nézni, mert ott és akkor nehéz hazudni. Sajnos, amíg valami nagyon megkerülhetetlen katasztrófa be nem következik, addig a többség csupán média véleményt harsog, szlogenekkel dobálózik. Szlogenekben válaszol és még csak nem is kíváncsi a másik véleményére. Instant és kész válaszokkal operál, hiszen akkor nem kell gondolkodni, rádöbbenni és főleg változtatni. Addig is ringathatja magát abban a hamis illúzióban, hogy ő mennyit… és hogyan… Miközben DEHOGY! Csak kamu az egész viselkedése és az élete is.
Így aztán marad minden a régiben, némi felületes, látszattevékenységgel spékelve, miközben valójában semmi sem változik. A világot a többség Pénzistenhez fűződő beteges viszonya határozza meg, miközben a pénz csupán eszköz, így nem lehet cél, sem a megszerzése, sem a birtoklása.
Felmerülhet a gondolat, hogy amennyiben a kritikus tömeg megváltoztatja a gondolkodását, az nem hoz-e elég komoly változást. Elvileg hozhatna, de nehezen hihető, hogy bekövetkezik. Mondjuk nézzük meg a new age mozgalmat. Tele volt jó gondolatokkal, igény keletkezett rá. Erre felfigyelt a pénzgyár, annak is a tőkésebb rétege és elkezdte gyártani, egyre kevesebb értékkel a new age termékeket. Amik így elértéktelenedtek, mára szinte el is tűntek. Ezt eljátszották az ezotériával is. Majd a spiritualitás se kerülte el a sorsát. Ma nem olyanok tanítják az embereket valós tudásra, akiknek ez hivatásuk, hanem azok vannak többen, akik ebben megélhetést, meggazdagodást látnak és terméket gyártanak, éppen mint az előbb írtam, egyre kevesebb és silányabb tartalommal. Hiszen ma nem az alapján választ a többség, kihez fordul, hogy ki az aki “jobb”, “eredményesebb” a területen, esetleg passzol a problémához, hanem az alapján, hogy kinek jobb a marketingje. Hogy ki tudja jobban eladni sok esetben azt ami nincsen is. Nos, ebben a közegben kellene abban bízni, hogy a kritikus tömeg létrejön. Persze nem mondhatjuk, hogy lehetetlen, hiszen a sokkal több “útkereső” ember között a nagy számok törvénye alapján több valósan változtató is lesz. Akkor is, ha a szemét ma olyan sok lett az üzlet okán, hogy ember legyen a talpán aki ki tudja válogatni a számára megfelelő irányt, segítőt… Főleg, ha a nagy emberiségzajban nem hallja rég a saját belső hangját.
Mindig azt mondom, GONDOLKODNI ÉR! SŐT, önmagadért tedd meg!
Somogyi Péter
Hagyatékőrző, Lélekszerelő
